HUSZONNÉGY ÉVE MÁR,
HOGY ELMENTÉL ÉDESAPÁM…
Bakonyszentkirály. 1914. 09. 03 – Bakonyszentkirály.1998. 06. 04
Huszonnégy éve már, hogy elmentél Édesapám,
Bárcsak csacsogó ajkaid újra csodálhatnám,
Mikor órákon át meséltél gyermekkorodról,
Vagy tartalékos katonaként Doni harcokról.
Meséltél a legendás Lajos Pál tanítódról,
Aki kihozta a maximumot nebulókból.
Amikor kellett hosszú vonalzóval lecsapott,
De diákhoz mindenkor emberséges maradott.
Meséltél arról, hogyan kezdtél el verselgetni,
Ódákat, Szonetteket szépecskén írogatni.
Huszonnégy éve már, hogy elmentél Édesapám,
Bárcsak mesélő ajkaid újra csodálhatnám.
„Vastagnyakú kálomista” református hited
Vezérelt utadon és Isten fogta a kezed.
Egész életeden át becsületes maradtál,
Igaz ember voltál és becstelenné nem váltál.
Hazádat soha nem árultad el Édesapám,
Bárcsak dacos egyenes tartásod csodálhatnám
Most is, hiszen még idős korodban is délcegen
Ülted a lovat ahogy jártál TSZ földeken.
Huszonnégy éve már, hogy elmentél Édesapám,
Bárcsak mesélő ajkaid újra csodálhatnám.
Szülőfaludban is mindig hiteles maradtál,
Figyeltek szavaidra, bármikor megszólaltál.
Paraszti világod jeles költője lehettél,
De a tananyagba máig be nem kerülhettél.
Én a Világ legboldogabb embere lehetnék,
Ha majd egykoron ezzel még eldicsekedhetnék.
Megköszönöm Apám, hogy szerény fiad maradtam,
Hűséget számomra Tőled Örökül Jussoltam.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2022. 06. 04. Szombat Délelőtt 10:45