Mezei Szegfűgomba


Mezei Szegfűgomba

Mezei Szegfűgomba

Marasmius oreades

Népies elnevezése: Fűgomba, Harmatgomba.

 

Hazánkban igen közkedvelt, gyakori gombafaj mely nevét enyhe szegfűszeg illatáról kapta. Korhadó növényi anyagokon, főleg erdőtalajon, fű között, legelőkön, réteken, többnyire tavasztól őszig termő gombafaj. Nagy tömegben, seregesen terem. Az egész gomba kellemes Illatú, kis termetű, igen gyakori gombafaj. Kalapjuk 2-7 cm átmérőjű, domború vagy lapos, ritkábban csúcsos, széle idősen gyakran hullámos és bordázott lehet, színe krémszínű vagy halvány okker. A kalap felülete sima, bőrszerű lemezeik ritkán állók, vastagok, változó hosszúságúak, és a kalappal megegyező színűek, akárcsak a tönk, amely szívós, nehezen elszakítható, és hengeres. Húsuk a kalapban vékony és rugalmas, a tönkben rostos, fűszeres ízű. A legkedveltebb fajok közé tartozik a mezei szegfűgomba és erdei szegfűgomba, amelyeket nagy mennyiségben gyűjtenek és árulnak országszerte. Ezen kívül ismert még a feketetönkű- és fokhagymaszagú-, valamint a lószőr-, a nyakörves- és a narancsvörös szegfűgomba. A felsoroltak közül a mezei szegfűgomba a legízletesebb, az erdei szegfűgomba íze nem olyan jellegzetes. A hazai piacokon a csiperke után a legnagyobb tömegben árusított gomba. Válasszuk az egységes színezetű, apróbb, sértetlen példányokat. Friss állapotában rosszul tárolható, viszont jól szárítható, és vízbe áztatva majdnem olyan íze lesz, mint a friss szegfűgombának. A tönk legalsó részét célszerű eldobni, mert rágós. Inkább csak a kalapot fogyasszuk. Közkedvelt és keresett gombafaj. Leggyakrabban levesben és mártásként fogyasztjuk, de bármilyen elkészítési módra alkalmas. Kiváló például ízetlenebb gombák, húsok, gombás palacsinták, húsgombócok fűszerezésére. Jó ízű éti gombánk mind levesnek mind paprikásnak kitűnő, de tojással is készíthető.

 

 

Energiatartalom:

30 kcal, 126 kJ/100 gramm

 

Vitaminok, ásványok:

A szegfűgombák az A-vitaminon kívül az összes vitamint tartalmazzák.

 

      

 

 

 

Fokhagymaszagú szegfűgomba vagy fokhagymagomba

Marasmius scorodonius 

 

Erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gomba. Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul. Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található. A mezei szegfűgombánál kisebb, kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete. 1-2-(2,5) cm félgömb alakúból kiterülő, kis púppal; széle sima vagy enyhén bordázott; felszíne sima, esetleg sugarasan ráncolt; színe hús barna. Lemezei közép sűrűk, fehérek, felkanyarodók. Tönkje 3-5 x max 0,2 cm, hengeres, karcsú, vörösesbarna, de a csúcsa világosabb, a bázisban sötét, majdnem fekete. Húsa fehér, szíjas, erősen fokhagymaszagú és ízű. Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli. Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.

 

 

   

 

 


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2012. július 15.
Nézettség: 3,085 Kategória: Gyógynövények » Erdők-mezők kincsei
Előző cikk: Mák (+++) Következő cikk: Mocsári gólyahír (+)


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: