A „KIS PALÓC” Kovács Józsefre a Zirci Műemlékkönyvtár Vezetőjére Emlékezve


A „KIS PALÓC”  Kovács Józsefre a Zirci Műemlékkönyvtár Vezetőjére Emlékezve

 

 

 

 

 

 

 

 

A „KIS PALÓC”

Kovács Józsefre a Zirci Műemlékkönyvtár Vezetőjére Emlékezve

 

   Mondhatnám, már évtizedek óta készülődöm arra, hogy egy, számomra Nagyon Kedves Személyről írjak, de mindig valami miatt eltolódott és csak a szándék maradt meg bennem. Most azonban már kissé bűntudatom támadt miatta, hiszen olyan sok emlék fűződik hozzá, ami órákig tartó beszélgetésben csúcsosodott ki akkoriban.

Fiatal korom óta érdekelt a Szülőfalum és környékének története, hiszen a Cseszneki vár tőszomszédságában volt és van Bakonyszentkirály és sokszor jártam ott az ódon falai között. Különösképpen érdekelt a legendás Wathay Ferenc végvári vitéz élete és általában a 150 éves török uralom időszaka. 1980 – ban költöztem Zircre és ismerkedtem meg pár évvel később Kovács Józseffel, aki az akkori elnevezés szerint a Reguly Antal Műemlékkönyvtár vezetője volt 1959 – től kezdve. Természetesen, ahogyan az írásom címében jeleztem én is, mindenki csak a „Kis Palócnak” nevezte, hiszen a valamikori Felvidéken született, ami Trianon óta sajnos Szlovákia része.

Egy kis rövid lexikális adatot beillesztenék jelen írásomhoz, hiszen a pályafutásának adatai ilyen hosszú idő után már nem annyira maradtak meg az agyam rejtekében:

Deresken [Szlovákia], 1926. október 22 – én született. A polgári iskolát Rimaszombatban végezte, majd hét évig a horácsi körjegyzőségen dolgozott, de hiányos szlovák nyelvtudására hivatkozva elbocsátották. 1946-ban áttelepült Magyarországra, az Ózdi Vasgyárban fizikai munkát vállalt. Itt végezte a dolgozók gimnáziumát, 1953-ban a Budapesti Pedagógiai Főiskolán könyvtárosi oklevelet szerzett. A Népkönyvtári Központba, annak megszűnése után az OSZK-ba került. 1959-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet. 1959-ben kinevezték a Zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár vezetőjének. A gyűjtemény megőrzését és feltárását tekintette elsődleges feladatának. Kiállításokat, tárlatokat szervezett, Keresztury Dezső és Képes Géza aktív közreműködésére támaszkodva bemutatta Reguly Antal életművét. Tagja volt a járási és nagyközségi (1984 után városi) párt és állami vezető testületeknek. Munkáját és közéleti–politikai tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el.”

   Talán nem minden Zirci lakos tudja, főleg az ifjabb generáció, hogy a Zirci Városi Nyugdíjas Klub működik a Városban „legrégebben”.

 1974-ban alakult 40 fővel. A Reguly Antal Műemlékkönyvtár akkori vezetője, Kovács József alapította és vezette haláláig.

   Egymás között az ismerősei is csak Jóska bácsinak nevezték Őt, hiszen a mindig mosolygós, nagy tudású, Mindenkihez Kedves szavú emberrel, mondhatni Baráti viszonyba lenni megtiszteltetés volt, főleg olyan korúaknak, mint szerény személyem. A „Kis Palóc” elnevezés számára sem volt negatív jelző, hiszen a jellegzetes tájszólása miatt már első látásra is a palócok jutottak az embernek az eszébe. Mivel a termete is hasonlóan „daliás” volt, mint az enyém, mégis úgy néztem fel rá, mintha méterekkel lett volna magasabb nálam.

   Mint ahogyan már írásom elején jeleztem, szerettem kutakodni a régmúlt időszakában és akkor még nehezebben ment az ilyesmi, mint manapság, az internet korában, az íróasztalnál ülve a számítógépen megkeresni olyan adatokat, amik akkor még csak nagyobb Könyvtárakban és Levéltárakban voltak megtalálhatók, elérhetők jó esetben. Jóska bácsival történt beszélgetéseink során került szóba a téma és felajánlotta, hogy bármikor bemehetek hozzájuk és böngészhetek a könyvekben és a náluk megtalálható iratok között. Amennyiben Ő nem lenne ott, jelezte a helyettesének Urbán Gusztávnénak, akit mindenki csak „Katókának, vagy Kató néninek”hívott, hogy segítsen megkeresni azt, amit kérek.(Egyébkén Ő is alapító tagja volt a később, Édesapám halála után Bakonyszentkirályon 1999 - ben létrehozott „Bakony, Te Szép Hazám” Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alapítványának).

 Valóban így is történt és a segítségnek köszönhetően rengeteg adatot tudtam kijegyzetelni Csesznekről és Bakonyszentkirályról és más területekről is, amely összefüggésben állt a kutatásaim témájával. Az Olvasóteremben eltöltött hosszú órák nem voltak hiábavalóak, mert később Bakonyszentkirály és Csesznek történetében fel tudtam dolgozni azokat az írásaimban. Akkor még nem álltak rendelkezésre szkennerek és számítógépek, maradt a régi jól bevált jegyzetelési lehetőség.

Örök hálával tartozom Jóska bácsinak, hiszen szegényebb lennék máig, ha akkor nem ismerhettem volna meg a kiváló, számomra Polihisztori tudással rendelkező embert. Később majd más írásaimban még beszélek hozzá hasonló képességű személyekről, akikre szintén felnéztem egykor és emléküknek máig adózok azzal, hogy a szívembe zárva őrzöm Őket.

   Mélyen megrendített mikor megtudtam, hogy a Nagy Tiszteletnek Örvendő Kiváló Ember Zircen, 1991. június 3 – án, 65 éves korában örökre lehunyta a szemét. Személyében korai halála miatt egy olyan ember távozott el közülünk, aki munkásságával Olyan Példát Mutatott Mindnyájunknak, Amely Követendő és Példaértékű.

 

DRÁGA JÓSKA BÁCSI! KEDVES BARÁTOM!

 

Soha nem felejtem el, hogy számomra mit jelentett az, hogy azon kevesek közé tartozhattam, akiket Te is Barátodnak tekintettél. Emléked Örökre bezárva marad a szívemben.

 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2020. 03. 10. Kedd Délelőtt 9:20

 


Szerkesztés dátuma: kedd, 2020. március 10. Szerkesztette: Nagy Bálint
Nézettség: 229


   







Tetszik 1 Nagy Bálint kedveli
Nagy Bálint




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: