Pécsváradi kolostorvár


Pécsváradi kolostorvár

A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. Géza fejdelem egykori udvarházát adta az egyháznak 998-ban, és Asztrik apát "a Vashegyen (Mons Ferreus - Zengő) egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített...". Szent István királyhalálának évéből származó forrás szerint ekkor, 1038-ban szentelték fel az apátságot; alapítólevelében 42 környékbeli falut rendelve szolgálatára. A sokszögű vár alakja a XIII. században alakult ki. Ama látható várfalakat a XVIII. században húzták fel a középkori kerítőfalra. 

Szent István korából való a legrégibb, egységében megmaradt tér, az egykori monostorkápolna, mely a vár középkori felvonóhidas bejáratán keresztül közelíthető meg. A román stílusú, 1015-ben felszentelt kápolna egyhajós volt, mennyezete nyitott fedélszékes. Ma is láthatók ezer éves felmenő falai és szentélye, melynek boltozatát jobboldalt egy 1157-ből származó, bizánci stílusú freskó díszíti. A szentélyt keretező oszlopokat, amelyek észak-itáliai, lombard hatást mutatnak, beépítették a kápolna középpillérébe. Erre statikai okokból volt szükség, mert az épület bővítésekor az emeleten újabb templomot emeltek, a megmaradt kápolna altemplomi szerepet kapott. 

A kapubejárót is magában foglaló épületen ma is kivehetőek a román kori udvarház lőrésablakai. A várudvart keretező épületek közül a jobboldali a XVIII. században épült. Jobbra látható a jellegzetes vártorony, ami az 1490-es években épült. (Ezen kívül több torony maradványait tárták fel és jelezték a kutatások.) 

A várudvaron ma az apátsági épületek és az újabb, valószínűleg az 1241-42-es tatárjárást követően épített gótikus stílusú csarnoktemplom romjai láthatók. Jól láthatók az északról (a várbejárat fala felől) csatlakozó kápolnák, illetve a másik oldalon a monostorfeltárt alapfalai: megtalálták kerengőjét, udvarát a csorgóval, refektóriumát, a konyhát a kemencével. Ezen épületek és a kerítőfal között helyezkedtek el a kiszolgáló gazdasági épületek. A templom kettősnek látszószentélye, és a kettő járószintjének különböző magassága azt mutatja, hogy a csarnoktemplom alatt egy korábbi szentély is fellelhető - egyes kutatók szerint a Szent István alapítólevelében említett második kápolnáé.

 

Bencések Pécsváradon 

Az itteni monostor első apátja Asztrik volt, Szent István diplomatája, aki a koronát hozta el Rómából első királyunknak. A bencések feladata volt, hogy keresztény hitre térítsék a magyarságot. Az itteni monostor falai között járt és prédikált Szent Gellért, akit a pécsváradi apát és a pécsi püspök beszélt rá, hogy maradjon hazánkban. Szent László király oltárt alapított a pécsváradi monostorban, és gazdag adományokkal gyarapította tovább. A pécsváradi bencések rejtegették Vak Béla herceget 1125-29 között, aki II. Bélaként került később hazánk trónjára. Ő és utódai is számos adománybirtokkal fejezték ki hálájukat a pécsváradi monostor iránt. 

Szent István monostorát 1543 nyarán, a török közeledtére hagyták el a szerzetesek, akik többé nem költöztek ide vissza. A monostor elhagyatva, romokban érte meg a hódoltság végét. Sok pereskedés után helyreállt - igaz, csak 31 faluval - a pécsváradi uradalom, amelyet Mária Terézia 1778-ban a budai egyetem, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjének fönntartására rendelt. Közalapítványi Uradalom lett, 1793-tól a várban székelt a Pécsváradi Gazdasági Főtisztség, ahová a Dél-Dunántúl közalapítványi birtokai tartoztak.


Szerkesztés dátuma: kedd, 2013. március 12.
Nézettség: 3,147 Kategória: Varaink, kastélyaink
Előző cikk: Pécsi vár és a Barbakán Következő cikk: Pipo-várkastély (Ozora)

Forrás:
www.vendegvaro.hu


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: