Izsáki Kolon-tó


Izsáki Kolon-tó

A tizenötezer éves tó az Ős-Duna egyik, mintegy hét kilométer hosszú és három kilométer széles ágában alakult ki, majd lefűződött. Vízkészletét kizárólag a talajvíz és a csapadék biztosítja. A megtelepedett növényzet hatására a tó szervesanyag-tartalma fokozatosan növekedett, a tó feltöltődésnek indult, és megkezdődött a tőzegképződés. A jelenlegi Kolon-tó a tófejlődés késői, elöregedő, elmocsarasodó fázisában van, amihez hozzájárultak a lecsapolási munkálatok is. Az utóbbi időben az aktív természetvédelem jegyében sikerült a tó vízszintjét stabilizálni. A területnek így is csak mintegy hathektáros része nyílt vízfelület, amit északról sűrű, nagy kiterjedésű nádasok, délről lápos, zsombékos területek, láperdők és láprétek vesznek körül.

A Kolon-tó a feltöltődés előrehaladott állapotában lévő tó. A tavak öregedése, vagyis feltöltődése az a folyamat, amikor a nyílt víz fokozatosan eltűnik, benövényesedik és végül szárazulattá alakul. A parti zónából szerves törmelék és talaj mosódik a tóba. • A vízinövények a vízben oldott hidrogénkarbonátból kivonják a szén-dioxidot, ami mészkiválást eredményez. Ez karbonátiszap (lápi mész) formájában lerakódik a tófenékre. • A tóban megtelepedő vízinövényzet elhalt részei a feltöltődés legfőbb forrása. Ebből az állandó vízborítású időszakokban tőzeg képződik.

•A parti zóna növényzete folyamatosan tör előre a már feltöltődött tómederben, láprétté, majd rétté alakítva azt. • Mindezekkel párhuzamosan változó intenzitású, de mindenképpen jelentős a hullóporos feltöltődés (futóhomok-befúvás) is. Ezeken az alapfolyamatokon kívül az emberi tevékenység ( pl. lecsapolás) is gyorsítja a feltöltődés folyamatát. Így történt a Kolon-tó esetében is. Ma a természetvédő szakemberek a víz visszatartásával és nyílt vízfelületek kialakításával igyekeznek fenntartani a jó vízállapotot.

Mit rejt a sűrű nádas? 

A Kolon-tó területének nagy része ma összefüggő nádas. A nádasok uralkodó faja a nád, mely egy magasra növő, évelő pázsitfűféle. A nád szerveiben sok nitrogént és foszfort képes megkötni ezért víztisztító képessége jelentős. A nád után a gyékényfajok fordulnak elő nagyobb mennyiségben. Érdekes -a télen a nád között zöldellő- télisás szigetszerű előfordulása. A nádas folytonosságát füzes foltok szakítják meg. A nádas számos élőlény részére biztosít élőhelyet, ezért sokrétű és bonyolult táplálékhálózatok alakulhatnak ki benne. Számos rovar a nád nedveit szívja, szöveteit rágja, vagy a virágporral, terméssel táplálkozik. Ezeket a rovarokat aztán a ragadozó rovarok, pókok, madarak és a békák fogyasztják.

A vízellátottság változásait követve a különböző növénytársulások a partvonallal párhuzamos sávokba rendeződnek. Ezt a jelenséget zonációnak nevezzük. Az egyes zonációkban az állatvilág, így a madárközösségek összetétele, a fajok eloszlása és egyedsűrűsége is különbözik.

 

1. Tündérrózsa (Nymphea alba)

Kolokán (Stratiotes aloides)

Vízityúk (Gallinula chloropus)

Szárcsa (Fulica atra)

 

2. Nád (Phragmites australis)

Széleslevelű gyékény (Typha latifolia)

Bölömbika (Botaurus stellaris)

Barkóscinege (Panurus biarmicus)

Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon)

 

3. Mocsári gólyhír (Caltha palustris)

Nyílfű (Sagittaria sagittifolia)

Mocsári kosbor (Orchis laxiflora)

Réti füzény (Lythrum salicaria)

Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)

 

4. Fehér fűz (Salix alba)

Fehér nyár (Populus alba)

Erdei pinty (Frigilla coelebs)

Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)

 

Élet a sekély vízben 

A vízi és vízparti növényzet búvó, táplálkozó valamint szaporodó helyet biztosít az állatoknak. A szúnyogok, szitakötők és a békák szaporodása egyaránt vízhez kötött, hiszen petéiket a vízbe teszik és a belőlük fejlődő lárvák is a vízben élnek. Tavasszal a szárazföldön élő békafajok is nagy tömegben keresik fel a tavat. A lerakott petékből kikelt ebihalak gyakran a ragadozó életmódú szitakötőlárvák áldozatául esnek. A kifejlett békákra, pedig a vízisiklók vadásznak.

A Kolon-tóban él két értékes halfajunk a védett réti csík és a fokozottan védett a lápi póc.

 

 

Madárvilág 

szürke gém

vörösgém

nagy kócsag 

kis kócsag 

üstökösgém

bakcsó 

bölömbika (

kanalasgém 

barna rétihéja

kabasólyom

kerecsensólyom

egerészölyv 

cserregő nádiposzáta

fülemülesitke

nádirigó 

foltos nádiposzáta

függőcinege

barkóscinege

kék cinege

nádi sármány

tőkés réce 

kanalas réce 

nyári lúd 

fehér gólya

 


Szerkesztés dátuma: csütörtök, 2013. március 28.
Nézettség: 3,627 Kategória: Magyarország
Előző cikk: Hortobágy Következő cikk: Ják

Forrás:
knp.nemzetipark.gov.hu
wikimapia.org


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: