Jegyezz meg
Elfelejtetted a jelszavad?
Regisztráció
Közösség
Ismerősök aktivitása
Tagok
Online tagok
Csoportok
Események
Oldalak
Családfa
Telefonkönyv
Fotók
Videók
Legújabb videók
Legújabb magyar videók
Legújabb nemzetközi videók
Az elmúlt egy órában nézett videók
Legnézettebb videók
Utolsó videó megjegyzések
Utolsó lista megjegyzések
Magyar Filmek
Magyar Sorozatok
Magyar Rajzfilmek
Magyar dokumentumfilmek
Magyar előadások
Magyar zene
Filmek
Sorozatok
Dokumentumfilmek
Előadások
Rajzfilmek
Zene
Média
Művészeti galéria
Művészeti galéria (tagok)
Művészeti galéria (gyűjtés)
Előadóművészek
Könyvtár
Játékok
Rádiók
Magyarvagyok rádió
Filmek
Magyar Filmek
Események
Hírek
Tartalom
Alapítvány
Az Árpád-ház családfája
Állampolgárság
Blogok
Hírességek
Hungarikumok
Irodalom
Jegyzék
Konyha
Könyvtár
Lélekbúvár
Magyar nyelv
Napló
Segítség
Sport
Szótár
Régiók
Történelem
Zöld övezet
Bazár
Áruház
Apróhírdetések
Szolgáltatások
Nyelvi érdekességek
Legújabb cikkek
Legolvasottabb cikkek
Legtárgyaltabb cikkek
Utolsó megjegyzések
A magyar nyelv szótára
Első rész
Második rész
A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.
Az önhangzók működési rendszere nyelvünkben
A gyökökről
A szóképzésről
A szóviszonyító ragokról
Szótár
Értelmező szótár
Félreértelmező szótár
Eszperente szótár
Aszparanta szótár
Öszpöröntő szótár
Nyelvi érdekességek
Tweet
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: L, LY
la v. lá, nézésre intő, figyelmeztető: lám, láé, lát, látszik. lab, (1), = lap: laboda, lapulevelü, zöldség neme. lab, (2), = lob: labda, lapdás, lapdázik. lab, (3), hangut. = hab: labatol, habatol, habog. láb, lábas, lábatlan, lábol, lábos (edény), lábad, lábadoz. Mint az állati test alsó tagját jelentő szónak elvont gyöke la, le (alá), honnan: láb v.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: M
ma, mai, mán v. már, maság, mast v. most, mostanság. má, = bá, mám, mámmám, mamlasz, mamuk. macs, hangut. macsog, macska. macz, macza, maczi, maczkó, cziczamacza. mad, madár, madaras, madarász. Szanszkritúl pat am. repűl. magy = mogy, bogy: magyal, magyalos, magyaró. V. ö. fagy, fagyal. mag, (1), fn. magv, magvas, magvasodik, magzik. mag, (2), elv.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: N
na = no!, biztató, sürgető; l. no. nad = ned: nadár, a borjazó tehéntől elfolyó nedv; nadály, vérnedvet szopó piócza. nád, nádal, nádas, nádaz. Átv. ért. nádol, nádolás. nagy, nagyon, nagyság, nagyságos, nagyít, nagyobbodik, nagyoll. nap, (1), égi test; napi, napol, napos, napság, nappal, napkelet, napest. Talán n előtéttel am. ap, apa?.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: NY
nyaf, hangut. nyafog, nyafogás, nyafiga, nyifnyaf. nyak, nyakas, nyakaz, nyakgat, nyaklik, nyakló, nyaksi. nyák, sűrü, nyálféle nedv, folyadék, (mucus, mucedo), nyákos. nyal, (1), nyalás, nyalakodik, nyalánk, nyalánkság, nyalogat. Átv. ért. nyalka, nyalkaság. nyal, (2), nyaláb (Ballen?), nyalábol; magas hangon: nyel v. nyél.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: P
pa, kettőztetve papa, gyermeknyelven am. étel, papál am. eszik. pacs, pacz, hangutánzók: pacskol, pacskolás, pacsér, pacsérta, paczi, paczka, paczkáz. Hellenül: patassw. V. ö. pat, patél. pacz, paczal, paczalos. V. ö. pocz, poczok. pad, padol, padolat, pados, padoz, padló, padlás. Egyezik vele a német: Boden. páh, ütési, verési hangut. páhol, páholás.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: R
ra, a fölszín, magasság alapérteményével: rám, rajtam, rólam. rab, rabol, rablás, rabság. Hasonlók a lat. rapit, ném. raffen, rauben. rács, rácsa, rácsol, rácsolat, rácsos, rácsoz. V. ö. ró, rovács. rag, (1), hurczoló erőszak: ragad, (áth.), ragadoz, ragadozás, ragadmány. rag, (2), vonzódás, tapadás: ragad (önh.), ragaszt, ragaszték, ragasz, raggat. rág.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: S
sa = csa: sanda, félre, csára néző, sánta, sántikál, sántít, csára lépdegelve megy. sad, sadar, sadargat. V. ö. had, hadar. saj, (1) = sav: sajmegy, sajt, sajtalan. saj, (2), kedélyszó: sajn, sajnál, sajnálkodik, sajnos, sajog, sajgat, sajlódik. saj, (3), szaglási hang: sajdít, sejt. saj, (4) = suj: sajt, sajtó, sajtól = sujt, sújtó, sujtól.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: SZ
sza, (1), tátongó terjedés, nyilás: szá, száj, szád; szana, száguld. Vékonyh.: sze, szét. sza, (2), hasítás, metszési nyilás alapértelmével: szab, szabdal, szak, szakad; szal, szalu, szalúl, szalag; szám, számlik, szánt. Vékonyhangon: sze, szeg, szegdel; szek, szekercze; (szakócza), szel, szelet.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: T
ta v. to, messzeség: taa, toa, tova, tahát, táv, távol, táj, tól (től), túl; tal, tol, tasz, tosz, tács, taval. tá, felnyitott száj: tát, táté, tájbász, tácsó, tátogat, tátri, tábirtos. tacs, v. tács 1) dajkanyelven am. messze. távol. Tácsba menni, v. tátába. 2) tacskó (b) = csacskó, csacska. tag, (1), tagad, tagadás, tagadhatlan.
Olvasd tovább »
A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Mássalhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: V
va, elvont gyöke váj, vág, vál, vás, önálló szóknak, melyek nyilásra, szakadásra vonatkoznak. vacz, (1), hangut. vaczog (a fog), vaczogtat. vacz, (2), vaczok, vaczkalódik. V. ö. fész, fészek, fészkelődik. vad, vadon, vadas, vadász, vadít, vadúl, vadság. vád, vádol, vádolás, vádoló, vádos, vádoskodik. Hasonló a szláv: vadím, perlek.
Olvasd tovább »
217 cikk | 10 / 22 oldal
«
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
»