Szentbenedek a Kis-Szamos közelében fekszik, Déstől 4 km-re. A középkorban Belső-Szolnok vármegyéhez tatozott.
A 14-15. században a bálványosi váruradalom része volt, majd a szamosújvári uradalom kialakításával a 16. században ehhez csatolták.
A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától.
Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott - 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány.
"Civitas Invicta"
Az Országgyűlés fejet hajt Szigetvár lakóinak és védőinek az 1566-os támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, ezért Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja.
Az Országgyűlés Szigetvár városnak a "Leghősiesebb Város" ("Civitas Invicta") címet adományozza.
A tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi apátságnak adta, hogy ott kővárat építsen. Favus apát két év alatt a várat fel is építette (1260-62), amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte.
Szikszó már a 14. század közepén virágzó mezővárosként a környék fontos központjává vált. A céhekbe tömörült kézművesek, kereskedésből meggazdagodott polgárok emeltették a napjainkban látható háromhajós gótikus templomot a régebbi - már roskadozó - épület helyébe. A gyatra közbiztonságra tekintettel, vaskos kőfallal vették körül, hogy oltalmat adhasson vészterhes időkben.
Szilágycseh északi részén egy magaslaton állt. Helyén a 20. század elején a Bornemissza bárok udvarháza állt, ma rom.
A helység a 15. század elején bukkan fel, Chehi néven, a Kővári uradalom része. A 16. század elejétől kezdik a mezővároson átfolyó patakról Szilágy-Csehnek nevezni. A 15. század során a kusalyi Jakcsok és a bélteki Drágffyak pereskednek birtokáért.
A vár Szilágysomlyó határában, a Várhegy nevű csúcson található. Északról a Magura magasabb csúcsa határolja, amelytől hosszú és keskeny nyereg választja el. Délről meredek lejtő húzódik, amely a településre és a Kraszna völgyére néz. A kastély Szilágysomlyó központjában található, területe részben beépült. Az egykori belső palota épületeinek helye és udvara ma park.
A Szamos jobb partján, a Gutin hegylánc legnyugatibb magaslatán, az ún. Várhegyen áll, Szinérváralja (Seini) határában.
A 14. század közepétől bukkan fel a Szinyérváralja (Waralya, Zynyrwarallya) helynév, a hatalmas kiterjedesű Szinyéri uradalom központjaként.
1264 előtt – közelebbről ismeretlen időpontban – valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak folyamán IV. Béla király utasítására egy várat emeltek az Aggteleki-karszt területén, hogy a tornai erdőispánság központjaként szolgálja a központi hatalmat.
Az Alföld középső vidékén, ahol a szélesen hömpölygő Tisza magába fogadja a Zagyva folyó vizét, terül el Szolnok városa. Napjainkban nehezen képzelhetjük el, hogy e helyen korábban jelentős erődítmény emelkedett. Mivel környéke sűrűn beépített, régészeti kutatására csak kevés esély mutatkozik. Így az írásos emlékekre kell hagyatkoznunk, hogy fellebbentsük a fátylat múltjáról.
