„Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!” – Seneca
Minden külföldi forrásnál összehasonlíthatatlanul gazdagabbak azok a középkori krónikáink, amiket a népünk múltjáról írtak; valamennyi egy 11. században szerkesztett, de sajnos elveszett őskrónikán alapul.
Ebből meríthetett:
Anonymus (Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedetei, 1195.
Hogy milyen módszerekkel dolgoztak, azt megláthatjuk a Hármas Kis-Tükörből.
(Köszönetemet fejezem ki Nagypál Botondnak, aki fölhívta a figyelmemet erre a könyvre, rámutatva arra, hogy ez három bejövetelről ír. – szerk.) Ezt a tankönyvet Losontzi István írta 1771-ben s több mint ötven kiadást, átdolgozást ért meg.
Az iskolás tankönyveink ma is – az Akadémia egykori elnöke által hangoztatott – feltételezésen alapuló (!) származáselméletet tanítják.
Ennek megfelelően a ma használt általános iskolai Történelematlasz „A magyar nép vándorlása és a honfoglalás” oldalán bemutatott térképen az Ural melletti részt feltételezett magyar őshazának (Magna Hungaria) írja.
Gyimóthy Gábor – NyelvleckeFirenze – 1984Egyik olaszóra során,Ím a kérdés felmerült:Hogy milyen nyelv ez a magyar,Európába hogy került?Elmeséltem, ahogy tudtam,Mire képes a magyar.
A hivatalos tanítás szerint a Kárpát-medencébe érkezett őseink pogányok voltak s a magyarság megmaradása érdekében kellett a kereszténységre áttéríteni őket.
„A magyarok krónikája” Géza fejedelem (970–997) ténykedése kapcsán arról ír, hogy a magyarországi pogányság elleni harc azonban még sokáig komoly feladatot rótt uralkodóinkra.
A Magyar Tudományos Akadémia tanítása szerint 895-ben volt a „honfoglalás”, de ennek ellenére a honalapítás évezredes emlékének megünneplése Magyarországon mégis 1896-ban volt.
Ez a millenniumi ünnepség olyan jelentős volt, hogy még törvényt is hoztak róla, sőt a magyar öl hosszmérték is ezért 1896 cm hosszú.
Nem ismerjük a születési nevét annak a bajor származású (1510–1575), törökül író embernek, aki Mahmúd Terdzsümanként (terdzsüman: törökül tolmácsot jelent) élte az életét.
Ez, az akkor 16 éves fiú II. Lajos magyar király apródja volt és a mohácsi csata után fogságba került.
Detre Csaba, Hun szavak, szövegek (Magyar hangtani átírásban, örmény és görög szövegek alapján)
Bizonyos vagyok benne, hogy mindenki talál majd valami szépséget, valami rácsodálkozni valót abban, amikor az itt következő hun szavakat majd magyar füllel hallja.