A magyar erkölcsöt - hagyományosan - az igazságosság, a szeretet, az önfeláldozás, a megbocsátás, a jótékonyság jellemzi és a rend - az igazság - helyreállításának küldetéstudata. Ezeket minden felnövekvő új nemzedékbe kötelességünk átörökíteni. Leginkább erkölcsi példák révén lehetséges, melyek jelen vannak a magyar hagyományban, különösen a népmesékben és a mondákban. Ezek hőse a megtévesztő külső alatt is, a belső rejtett értéket keresi. Miközben fejlődik, áldozatokat hoz, mert tudja, a jótettért a végén mindenképpen jó jár.
Korunk társadalma pusztulásának legfőbb okaként mindenki az erkölcs válságát emlegeti. Ezért lenne fontos az erkölcs oktatását a humán tárgyak, a magyar nyelv és irodalom-, történelem-, de főképpen a hitoktatás keretében, nemcsak az általános iskolákban, de a felsőbb intézményekben, például a középiskolákban is bevezetni. E célból szükséges lenne mielőbb elkészíteni egy átfogó tervet.
A magyarságnak létkérdése, hogy ebben az elkáinosodott világban sikerül-e még időben egy, a nemzeti hagyományokra építő, Hunor-Magyar eszmeiségű erkölcstant beépíteni az iskolai oktatásba.
