A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik.
A TITKOK KORONÁJA
(A Magyar Szent Korona - A beavató Korona)
Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence.
Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgõ, de igazán õsszel él. Az érõ szõlõ üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvõ Fekete-hegyrõl is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nõtt tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót.
Európa legnagyobb zsinagógája Budapest egykori zsidónegyedében áll. A historizmus képviselőjeként számon tartott Ludwig Förster osztrák építész (az ő nevéhez fűződik a bécsi nagyzsinagóga is) egy mór stílusú épületet tervezett, amelynek belső terét a Vigadó építésze, Feszi Frigyes vetette papírra.
Az építkezés 1854-ben kezdõdött meg, a zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859.
A XIII. század eleji Magyar Királyságban súlyos válság érlelődött. A főnemesség erejét felőrölték az örökösödési harcok, a királyi birtokokat elajándékozták, az uralkodó hatalma látványosan meggyengűlt.
A magyar konyha ősidők óta kisérletezett a húsfélék tartósításával. Már honfoglaló eleink is szárított húst vittek megukkal kalandozásaikra, melyből pillanatok alatt ízletes egytálételt lehetett kanyarítani. Hasonlóan cselekedtek az év nagy részében otthonuktól távol élő pásztorok, juhászok, csikósok is. A paraszti háztartások legnagyobb ünnepe minden évben a disznóvágás.
Magyarok ősi jelképe, szállj újra föl a magyar égre!Adj nekünk hitet, reményt, s kitartást,Hogy tiszta szívvel várjuk a megváltást!
A turul madár, ősi madarunk
Sokféle elmélet és kérdés kering a turulmadárral kapcsolatban, melyekkel a mai kor nem kellőképpen foglalkozik.
4 . Ezt a keleti égbolton 2014. december 31-én délben készítettem. Először azt hittem, angyalszárnyak, de később felfedeztem a képen a tollas fejet. Nekem ez a kép egy égből kapott Turul..
Kedve támadt egyszer egy szegény székely legénynek, hogy megházasodjék. El is árulta végül az édesanyjának is, hogy miben töri az eszét.
- Ó, te semmirevaló, te élhetetlen! Tán bizony neked való a házasság! - mondja fölharsanva az anyja. - Tedd le magad arról a lóról, s ne bolondulj meg! Jobb lesz, láss dologhoz ahelyett.
3 érdekesség, amit nem tudtál a hamvazószerdáról
A hamvazószerda 2016-ban a lehető legkorábbi időpontjára esik. A hagyomány szerint a farsang után tartják, de idén még a legtöbb farsangi ünnepséget is megelőzheti. Mit érdemes még tudni erről a jeles ünnepnapról? 3 érdekességet is találtunk.
Nádi hegedű: ciroknádból vagy kukoricaszárból készülő, hegedűalakra formált → hangadó játékszer. Készítéséhez két darab kétízes szárdarab szükséges; egyikből készül a hegedűtest, másikból a vonó. Mindkét darab egyik felét úgy alakítják, hogy a vonó, ill. a hegedű húrjai megmaradjanak. A húrokat pecekkel feszítik ki.
1 . Iskolás koromban az egyik osztálytársam mutatta nekem, hogya készül a nádi hegedű. Valamivel azt hiszem meg kellett kenni. Talán zsírral, de lehet,hogy nyállal, már nem emlékszem. De az biztos,hogy valamilyen egyszerű hangot ki adott.
A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. "A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek.
A fegyver őseinknek éppoly fontos és meghatározó eszköze volt mint a ruházatuk.
A lotharingiai Regino apát Világkrónikájában a magyarokat úgy jellemzi, hogy "a fáradalmakban és a harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezret ölnek meg nyilaikkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szaruíjaikból, hogy lövéseik ellen alig lehet védekezni".
Mátyás-, vagy eredeti nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom a magyarok koronázási főtemploma. A budai várban, a Szentháromság téren álló műemlék épületben koronázták meg többek között Károly Róbertet, Luxemburgi Zsigmondot, Ferencz Józsefet és IV. Károlyt is. Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartotta, és itt nyugszik III. Béla feleségével, Chatillon Annával.
1 . 33 eve elek az US-ban.Sok mindent meg kellett valtoztatnom,mert nem jutok hozza,de ha megkerdezik mi hianyzik a lagjobban,azt mondanam a deli harangszo,es utana a jo ebedhez szol a nota.Ezekkel a jo szagok is jartak.Minden olyan mas,nemcsak itt,otthon is.Rossz is volt,jo is volt,de csak a jora,es a fiatalsagra emlekezunk.Udvozlet mindnyajatoknak
A magyarság egy olyan szétesett Európába érkezett, amelyben csak a görögöknek, a rómaiaknak (és az etruszkoknak) volt írása. Őseink a Kárpát-medencébe minden európai írásrendszertől különböző olyan sajátos írásrendszert hoztak be, amellyel ma is 2600 éves belső-ázsiai szövegeket el tudunk olvasni.
„A világ ősemlékezete őriz egy mítoszt, mely szerint az emberi lelkek, és persze az összetartozó lelkek, vagyis a nemzetek is, a csillagok világából érkeztek a Földre.
Mindegyik népnek van egy csillaga, vagy csillagzata, amelyik az égi őshazát jelenti. A hagyomány szerint tehát a fényből származunk és nem a majomtól.
1 . Ez nem mítosz. Ha figyelünk és beszélgetünk a gyermekünkkel, ő mesél nekünk többek között arról, hogy csillagon lakott, mielőtt leszületett a jelenlegi életébe.
A gidrán a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozata alapján nemzeti kincsnek számító, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett lófajtáink egyike.
A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort vásárolt báró Fechtig Egyiptomban és vitt 1817-ben Lipicára.
Krónikásaink hagyománya írásunkat "hun" vagy "szkíta" írás néven emlegetik. Kézai Simonnál a XIII. században "a székelyek betűiről" olvasunk. Kálti Márk, majd a Bécsi Krónika a XIV. században azt írja, hogy "a székelyek, akik a szkíta betűket még nem felejtették el, nem papírra írnak, hanem pálcákra rónak, kevés jellel sok értelmet fejeznek ki".
Cinkenyom
hajnali hóban
cinkenyom
fölibe hajlok
...olvasom
mélyülő ferde
hó-rovás
sorsokat rejtő
ékírás
őseim írtak
így ahogy
egysoros verse
fölragyog
tűnődve titkán
ballagok
én is hóba írt
jel vagyok
marad ha létem
itt hagyom
utánam csöppnyi
cinkenyom?