Videók
Videó ListákMagyar videók
Nemzetközi videók
|
Kodály Zoltán: Jesus and the traders - Jézus és a kufárokEz a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva. Videó megjegyzések |
Feladatunk van; „a templomot meg kell tisztítani…” „ Azt ajánlom magamnak és másoknak is - (ha nem késő!) - kezdjenek el, ’ kodályibb’ életet élni! Érdemes! Ide idéztem szellemét: s miért tettem? Mert meggyőződésem, hogy tanítása, intelmei az új évezred számára is érvényesek. Pedagógiája, életfilozófiája aktuális, korszerű, előrevivő! Maradandó értéket hagyott ránk. Jól felfogott érdekünk, hogy veszni ne hagyjuk. Ha esetleg valaki jobbat, okosabbat tud, majd akkor társaloghatunk. Addig azonban őrizzük, óvjuk, amink van, ami már réges-rég a miénk. Az ilyen örökség kötelez, talentum, amivel majd el kell számolnunk. (Szokolay Sándor) ”
Zeneoktatás, zenészképzés, avagy a Kodály név kötelez
Kodály zseniális műve a Jézus és a kufárok, örökérvényű mondandója különös áthallással bír manapság. Feladatunk van; „a templomot meg kell tisztítani…” „ Azt ajánlom magamnak és másoknak is - (ha nem késő!) - kezdjenek el, ’ kodályibb’ életet élni! Érdemes! Ide idéztem szellemét: s miért tettem? Mert meggyőződésem, hogy tanítása, intelmei az új évezred számára is érvényesek. Pedagógiája, életfilozófiája aktuális, korszerű, előrevivő! Maradandó értéket hagyott ránk. Jól felfogott érdekünk, hogy veszni ne hagyjuk. Ha esetleg valaki jobbat, okosabbat tud, majd akkor társaloghatunk. Addig azonban őrizzük, óvjuk, amink van, ami már réges-rég a miénk. Az ilyen örökség kötelez, talentum, amivel majd el kell számolnunk. (Szokolay Sándor) ”
A piacgazdaság diktatúrája csak azt tekinti értéknek, ami pénzért eladható.
A mi portékánk, meggyőződésem, aranyat ér, de eladni nem lehet, csak átadni. Korunk kalmár szelleme ezért sokszor nem is tud vele mit kezdeni.
Szomorú valóság lenne még mindig a kodályi kijelentés: „a magyar zene újjáépítői csak fél kézzel dolgozhattak. – fél kezükkel állandó védekező harcot kellett viselniök.(Kodály)”?
Ismeretes, a művelt nyugati országokban, ha gazdasági csőd van, ott mentik a pótolhatatlan értékeket! Színházakat, iskolákat, könyvtárakat, művészi együtteseket, zenekarokat ’átmentésként’- jobb időkre.
A teljes emberré nevelés koncepciójáról alig esik szó, vagy nem teljes fontosságával. Pedig jelenünkben a kiművelt emberfő, a teljes életet élő ember egyre égetőbben hiányzik.
Nem csak hazánkban, hanem civilizáció-szerte: g l o b á l i s betegségről van szó. A XXI. század hajnalán pedig bekövetkezett a gyalázat: Kodály neve nem szerepelt a nemzeti alaptanterv zenei nevelésről szóló fejezetében.
Pedig nevével nem csak a zenei nevelést kellett volna fémjelezni.
Kodály pedagógiája, élete, személyes példája olyan szegletkő, amelyre generációk általános nevelése, oktatása, képzése építhető…
Zeneszerzői életműve világszerte diadalútját járja, de pedagógiai, ember - és nemzetnevelő életművét, a XX. században felejtettük.
Kodály pedagógiája, tanítása, életművének célja, - a kiművelt, emberfő, a teljes ember, az új évezredben is meghatározó igény. Mesterünk maradandó értéket hagyott ránk. Jól felfogott érdekünk, hogy veszni ne hagyjuk. A teljes ember koncepciójáról egyre kevesebb szó esik, annál több a korai szakosodásról, fakultációról Apró és még apróbb mikro-részletekben tökéletesítjük magunkat. Nem is baj ez, ha közben még látjuk a fától az erdőt. Aki csak egy vékony szeletet vizsgál a teremtett világból, bizonyára sok érdekeset tapasztal, de legalább annyit, el is mulaszt. Mi tagadás, a szakbarbárság, szakmai „együgyűség”, egyoldalú szemlélődés, sokunktól, nem idegen. Mégis a gyengeségekkel együtt, állandóan jelen van az igény a fejlődésre, a megújulásra, a tisztulásra, mely részben velünk született adottság. Ezt az igényt Kodálytól lehet tanulni.. Akik közelebbről, vagy távolabbról Kodály-tanítvány volt, életfogytiglan-tanulásra ítéltetett! Nehéz manapság érzékeltetni, mit jelentett az ötvenes évek elején a Zeneakadémiára kerülő fiatalnak az, hogy ott nem csak zenére tanították.
Kodály vallotta, hirdette, hogy test, szellem és lélek egymástól elválaszthatatlan, együtt alkotják az embert, egyiket sem hanyagolhatjuk el a másik rovására. Ő maga rendszeresen úszott, sétált a hegyekben. Nagy kitüntetés volt, ha valaki sétájára elkísérhette. Ott aztán a kemény sziklamászás mellett szó esett olyan dolgokról is, amilyenekről a főiskolán nem, mivel ott a falnak is füle volt.
Az iskolákba a színvonalas, élményt adó énekórákon kívül tornatermet és uszodát, könyvtárat is álmodott. A magas színvonalú, elsősorban humán irányultságú oktatást alapkövetelménynek tartotta. A latin, sőt az ógörög nyelv tanulmányozását sem sorolta a luxus kategóriába. - A modern idegen nyelvek ismeretében nem ismert tréfát. Csak az maradhatott meg a közelében, aki megfelelt a hihetetlenül magasra állított mércének, és hajlandó volt kapott talentumaival a legjobban gazdálkodni.
Szigorú szeretete elvárások, követelések, bírálatok halmazának látszhat egy mai liberális szellemű iskolában. Nem kétséges, hogy amit tett, jól tette.
Mi mit tegyünk?- mit tanácsolna Kodály? Azt elsősorban: hogy figyeljünk az okosabbra, vállaljuk, becsüljük példaképeinket. Nincsenek kevesen. Értékeljük és engedjük dolgozni a tehetségeket. Sokan vannak, szerencsénkre. Igazi értékeinkre kíváncsi a világ. Jó, ha együtt vagyunk, és megbeszéljük közös dolgainkat, a cél közös. A magányos harcos nem lehet sikeres. Különbözőek vagyunk. Nincs és ne is legyen köztünk teljes nézet azonosság. Végezze mindenki a feladatát, kodályos maximalizmussal.
„Pál apostol szerint summázva: „…de te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amik reád bízattak, tudván, kitől tanultad, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jócselekedetre felkészített.( Szokolay Sándor citátuma) ”
Bartók és Kodály tette hazánkat zenei nagyhatalommá. Az általuk kijelölt utat a magunk módján kellene tovább járnunk. A két géniusz a pentatóniában vélte megtalálni a nemzeti hangsort. A népdalgyűjtés legértékesebb kincse az ősi magyar népdaltípus.- Ennek jellegzetes hangneme, a pentatónia nem valami őshazai idillt kínál, hanem a hangok közt feszülő belső építészeti rendet. A zene, amit Bartók és Kodály ebben a rendszerben alkotott, mély gyökerű, a magyar lélek nyelvén, sőt azon túlmutatva szól. Tiszta erővel árad, mint a fenyvesek ózon levegője. Olyan kikristályosodottan tud magyar maradni, hogy mégis mindig európai s egyetemes ötvözetű. Az aranymetszésről, (amely különben éppen a pentatónia hangköz-arányait is képviseli), Einstein kimondta: - „Oly arány, mely a Rossz létrejöttét megnehezíti, a Jóét pedig megkönnyíti.” Nekünk tehát ősi hangsorunk olyan kincset adott, amelyben a természet-titkai is rejtve vannak, s az arányok nem csupán az úgynevezett modern zene konstrukcióit képviselik. - Lám, nem véletlen a két géniusz többször hangoztatott vallomása: „Mi a Természet törvényei nyomán alkotunk.”
Összecseng Bartók és Kodály élete, s nem méltó hozzánk, ha két zsenit „sokallunk” egy évszázadban.
Kodályt idézve: „Egyszerűség, világosság még nem zárja ki a mélységet. Sőt a legmélyebb művek sokszor a legvilágosabbak. A magyar ízlés mindig a lényeget keresi, s mindig idegenkedni fog olyan művektől, amelyek a belső ürességet bonyolult külsőségekkel takarják. A magyar nem szereti a ceremóniát, de megadja a formáját, módját mindennek. A gordiuszi csomót inkább szereti kettévágni, mint kibogozni.”
www.kodaly-debr.sulinet.hu/konyvtar/item/187-j%C3%A9zus-%C3%A9s-a-kuf%C3%A1rok