Bingeni Szent Hildegard Alzey (1o98-1179)német misztikus, természettudós, apátnő,szerzetesnő.Látnoki adottságai miatt "Germánia Prófétanőjének" és "Rajnai Szibillának"is hívták.
A leghíresebb műve a Liber Scivias (Tudd az utat)De Visionum Ac Revelacionum Libri Tres(Látomások és kinyilatkoztatások három könyve) címen is ismert.Ebben vallásos látomásairól,vízióiról számol be.Ezt a látomásgyüjteményt III.Jenő Pápa Clairvaux-i Szent Bernát tanácsára Pápai jóváhagyással tüntette ki.Költeményein kívül természettudományos és gyógyászati témájú munkákat is írt,emellett széles körű levelezést folytatott.Magáról csak így nyilatkozott:"Nyomorult nőszemély,vagy törékeny ember vagyok,akiben semmi állandóság nincs,hamu a hamuból,por a porból,aki csak azt mondja és azt írja,amit valami más oltott belé..."
Nemesi család (Hildebert Von Bermersheim)tizedik gyermekeként jött a világra.(1o98). Szülei felajánlották Istennek és a korabeli szokásoknak megfelelően,nevelését 8 éves korában a bencés apácákra bízták.Első kolostori otthona a Rajna-Vidék-Pfalz-ban található Disibodenberg volt.1136 után a nővérek Hildegardot - tiltakozása ellenére - apátnővé választották.(Nemcsak alázatból tiltakozott,hanem gyenge és beteges fizikuma miatt is,betegsége a járásban is akadályozta) 1147-1152 között kolostort építtetett a Bingen mellett Rupertsbergben.1165-ben megszerezte az elnéptelenedett Ebingeni ágostonos kettős kolostort és mindkét alapításnak apátnője lett.Kolostorát távol vidékekről keresték fel rászorultak,betegek.Tudták,hogy a kolostornak gondosan ápolt gyógynövénykertje van,falai között pedig kenetekből,teákból,és gyógycseppekből álló gyógyszertár rejtőzik.
Látomásai,misztikus tapasztalatai egészen gyermekkorától végigkísérték életét.Életműve középpontjában három mű áll:1.Liber Scivias (Hittankönyv)2.Liber Vitae Meritorum (Erkölcstan) 3.Liber Divinorum Operum(Világ- és embertan). Több száz levele maradt fenn,melyeket a hozzá tanácsért fordulókat illetve olyanoknak írt,akiknek általa Isten üzent.Barbarossa Frigyes kiváltságlevelet állított ki 1163-ban kolostora számára,Hildegardot azonban a császár cselekedete sem akadályozta meg abban,hogy világosan kifejezze a rosszallását,amiért a császár megakadályozta az egyházszakadás felszámolását,azáltal,hogy újabb ellenpápát állított."Vigyázz -írta neki -,nehogy a legfőbb Király szemed vaksága miatt elvessen téged!"
Kölnbe hívták,hogy szóljon a katarok ellen,miután ezt megtette,felszólalt az elvilágiasodott ellen is:"Istent nem ismeritek,emberektől nem féltek.Nem olyan prédikátorok vagytok,amilyeneknek Isten látni akar benneteket.Gőg,dicsőség,szórakozás - ezek jegyében telik életetek.Az egyház pilléreinek kellene lennetek és romokban hevertek a földön."
Halála előtt egy évvel interdictumot róttak ki az "engedetlen" apátnő kolostorára:Elvitték a kolostorból az Oltáriszentséget,a harangot nem húzták meg,elhallgatott a zsolozsma.Hosszas tárgyalások után sikerült feloldani az interdictumot.9o évesen halt meg a Rupertibergi kolostorban.
Kolostora gyülekezetének szervezésével szorosan összefüggésben keletkezett művei:1 kyrie,35 antifónia, 19 responzórium,7 himnusz,7 sequentia.Egyik leghíresebb műve az "Ordo Virtutum" című egyházi színjáték,amit körülbelül 1151-ben komponálhatott és témája az erények és a Sátán harca egy lélekért.A nyolc női énekesre,a Sátánt megszemélyesítő prózai szerepet játszó férfira írott darab,az első fennmaradt oratóriumnak is tekinthető.Az egyszólamú művet kísérettel adták elő,Ez az egyetlen középkori dráma,mely fent maradt szövegével és zenéjével együtt.
Hildegard elsősorban a gregorián zene elemeire támaszkodott,de egyéni módon írta meg műveit.Jellemző a darabjaira,hogy gyakran két és fél oktávot bejár a hang terjedelme illetve,hogy a gregoriánban szokásos szekund és terc lépésétől eltérően gyakran használt - sokszor egymás után is - nagy ugrásokat (kvart,kvint)
Írásai többnyire teológiai illetve természettudományos munkák.
Halála után a nép azonnal egyedülálló tisztelettel vette körül.Zarándoklatokat szerveztek sírjához,ahol csodás gyógyulások történtek.A 13.századtól a hagiográfiában szentként tartják számon.IX Gergely pápa kezdeményezte boldoggá avatását,mely nem zárult le,így tisztelete csak a kolostorokra korlátozódott.Prosper Guéranger kezdeményezésére a bencés rend 1916-tól ünnepét szeptember 17-én üli.2o12 május 1o-én XVI Benedek Pápa Hildegard Von Bingen tiszteletét kiterjesztette az egész egyházra,majd 2o12 október 7-én egyházdoktorrá avatta.