Heinrich Schütz (Kostritz, 1585. október 8. – Drezda, 1672. november 6.) az egyik legjelentősebb 17. századi német barokk zeneszerző.
Schütz elsősorban a vokális zene területén alkotott maradandót. Főleg egyház zenei kompozíciók szerzője, akadnak világi témájú művei is. 1619-ben jelenik meg nyomtatásban első jelentősebb műve a Die Psalmen Davids. A gyűjtemény darabjai Giovanni Gabrielli zsoltárkoncertjeinek a hatását mutatják, de a zsoltárok mellett Schütz feldolgozott egyéb bibliai és templomi szövegeket is. A megzenésítéseket a több szólamúság jellemzi. Schütz az előszóban is utal a stylo recitativo-ra, amely a Német-római Birodalom területén ebben a műben kerül először alkalmazásra. Lipcsei tanulmányai alatt zenésített meg Cornelius Becker lipcsei professzor zsoltárait. A dallamok nagy része Schütz saját munkája. A zenét a korai protestantizmus koráldallamaihoz igazította. Egyházi koncert gyűjteménye a Symponiae sacrae három kötetben jelent meg, Monteverdinél folytatott tanulmányait követően. Az I. rész a Vulgátából, a többi a német bibliai és templomi énekekből veszi szövegét.
1623-ban adja ki Feltámadás-históriáját. A megzenésítés alapja Lukács, Máté és János evangéliumából készült válogatás. A műben fellelhető a tudatos hagyományőrzés és a modernség egyaránt. A szereplők szinte mindig két szólamban szólalnak meg, jellemző, hogy a szerző a régi motetta technikát alkalmazza. Cantione sacre című latin nyelvű motetta gyűjteménye két ével később születik meg. A mű egyházi kamarazene liturgikus funkció nélkül. Az olasz madrigál hatása érezhető: a szóértelmezés forma alkotó, a dallamot, a harmóniát és a szólamszerkesztést meghatározó erő. Másik jelentős oratóriuma a Die sieben Worte Jesu Christi. A mű szólistákra, ötszólamú kórusra íródott zenekari kísérettel. A meditatív stílus jegyeket állítja előtérbe. A művet 1855-ben fedezi fel Otto Kade és ezzel veszi kezdetét a 19. századi Schütz reneszánsz. A szerző oratóriumai között megtaláljuk Lukács, Máté és János evangéliumának is a megzenésítését passió formában.
Shcütz a német opera atyának is tekinthető, amennyiben megkomponálta a Daphnét, a legrégebbi ismert német operát. Sajnos a darabnak csak a szövegkönyve maradt az utókorra. Ennek alapja Rinuccini pastorál-drámája, amelyet Itáliában többek között Jacopo Peri is megzenésített. Shcütz szövegkönyvírója az elbeszélő jellegű szöveget erősen dramatizálva készítette el a német librettót.
Művei:
Oratóriumok.
Feltámadás 1623
Die sieber wate Jesu Christ 1645 körül
Lukács-passió 1653
Máté-passió 1665
Lukács-passió 1666
Karácsonyi történet 1664
Madrigálok, motetták:
Il primo libro de madrigali 1611
Glisteicke chor-musik 1648
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt
Ez youtube.com videó.
Segítség a youtube.com típusú videók lejátszásához: Kattints Ide
Ez a videó a Classical Music (Komolyzene) nemzetközi kategóriába van besorolva.