Erdély természeti szépségeit az utóbbi években egyre több hazai turista fedezi fel. A téli sportok kedvelői között népszerű Madarasi-Hargita és a Fogarasi-havasok mellett azonban kevés figyelem jut az olyan kalandos hegyvidékekre, mint a Radnai-havasok, annak ellenére, hogy ez a hegység a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagja.

Az utóbbi két évtizedben megélénkült hazai részről a Kárpát-medencei turizmus, sorra kezdtük el felfedezni a tőlünk alig karnyújtásnyira (egy napi utazásra) lévő területeket. Számos határokon túli természeti kincs mára népszerű kirándulóhellyé vagy síparadicsommá vált. Ilyen divatos célpont napjainkban a Magas-Tátra, a Retyezát vagy akár a Madarasi-Hargita.

A Kárpát-medence ma ismert formája hosszú évmilliók alatt alakult ki. Kezdetben inkább a nagy hegységképző erők alakították, majd a Föld tektonikai intenzitásának csökkenésével egyre inkább a Nap, a szél és a víz formáló ereje dominált. A legidősebb kőzetek a Kárpát-medencében kb. 1 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki.

Hazánkban ritkán hallhatunk földrengés okozta jelentősebb katasztrófáról. Ennek annyi az oka, hogy a Kárpátok által ölelt kis országunk tektonikai szempontból rendkívül biztonságos. A nagy törésvonalak ugyanis távol helyezkednek el, így egy-egy kisebb rengés esetén sem számolhatunk jelentős rombolással.

2012. május 18. az első nemzetközi "Fascination of Plants Day" ("Azok a Csodálatos Növények" Nap), amikor az évnek legalább egy napján a növények kerülnek a figyelem középpontjába. A növényvilág evolúciója milliárd évekkel ezelőtt kezdődött, a legkorábbi maradványok több mint 3 milliárd évesek.

Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége a Bükk. Számtalan erdőt, tavat és fennsíkot találhatunk tagolt felszínén. A középhegységben közel ezer barlangot tártak fel az idők során, amelyek egy része nyitva áll a turisták előtt, viszont többségük túl veszélyes lenne a laikus látogatók számára.

Az Alföld csodálatos világa: a Kiskunsági Nemzeti Park Magyarország területén tíz nemzeti park található, mindegyik más-más tájegység természetvédelmi értékeit óvja. A Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult meg, azóta őrzi Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi térségét, a Duna-Tisza közét.

Az Őrségi Nemzeti Park címerében a siketfajd és a henye boroszlán szerepel. A siketfajd a fácánfélék családjába tartozik. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát. Korábban Európa minden nagyobb összefüggő erdőségében élt, Magyarországon is előfordult. Gyenge repülő, tollazatának alapszíne a szürke és a fekete. Csőre rövid, vaskos. Lába erős, kapirgáló láb.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit öleli fel. A Nemzeti Park térségét három nagy tájképi egység találkozása teszi egyedivé, a folyóvölgyeké a hegységeké és a síkságé. A terület éppen ezért nagyfokú változatosságot mutat.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park túraparadicsoma A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. A parkot 1997-ben alapították, a Duna és Ipoly folyók között helyezkedik el, jellegzetességét három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Összterülete 60 314,3 hektár.