Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán kisbirtokos parasztcsaládban. Tíz testvére közül négy élte meg a felnőttkort. 1910-ben került a székelyudvarhelyi gimnáziumba. 1916-tól katona. 1917-ben tett hadiérettségit Gyulafehérváron. 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került.

Bornemisza Péter (1535-1584)   Bornemisza Péter nemesi rangú, de polgári életmódot folytató család sarjaként született Pesten 1535. február 22-én. Szüleit Pest török kézre kerülésekor, 1541-ben elvesztette, és ezután felvidéki rokonai nevelték.

Bessenyei György (1746-1811)   Bercelen született 1746-ban (vagy 1747-ben). Sokgyermekes birtokos nemesi család sarja.   1755-60-ban a sárospataki kollégiumban tanult, ezután apja - nem tudni pontosan, miért - kivette az iskolából. Noha van rá adat, hogy házitanító foglakozott vele, ő úgy mondja később, hogy „öt évig hevert”.

Weöres Sándor (1913-1989)   1913. június 22-én született Szombathelyen.   Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Csöngén élt, gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett.

Szabó Lőrinc (1900-1957)   Miskolcon született, 1900. március 31-én. Református papi családból származott, apja Gáborjáni Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona. 1905-ben apját áthelyezik Balassagyarmatra, itt jár elemi iskolába. 1908-ban Debrecenbe költöznek, középiskolai tanulmányait a református kollégiumban folytatja.

Kosztolányi Dezső (1885-1936)   Vannak versolvasó emberek, akik a magyar költészet gazdag egészéből Kosztolányi Dezsőt szeretik legjobban; még olyan is akad, aki azt állítja, hogy ő a legnagyobb magyar költő.

  Illyés Gyula (1902-1983)   Felsőrácegrespusztán született, 1902. november 2-án.   Apja Illés János uradalmi gépész, anyja Kállay Ida. A gimnázium alsó osztályait több helyen végezte; előbb Dombóváron (1913-14), majd Bonyhádon (1914-16), majd szülei 1916-os válása után, mikor anyjával a fővárosba költözött, a budapesti Munkácsy Mihály utcai gimnázium (1916-17) következett.

Batsányi János (1763-1845)   Tapolcán született 1763. május 9-én.   Kispolgári család fia, apja vargaként kereste családjának a kenyeret. Gimnáziumi tanulmányait Keszthelyen, Veszprémben és Sopronban, a filozófiai tanfolyamot 1783-tól Pesten, a piaristáknál végezte. Itt tanára, Horányi Elek felébresztette történelmi érdeklődését.

Babits Mihály (1883-1941) Költő, regényíró, esszéíró és műfordító Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat nemzedékének Ady után második legnagyobb költője volt Babits Mihály (ha lehet ilyen sorrendet felállítani). Már a kortársak is úgy tartották nyilván Adyt és Babitsot, mint két irodalmi vezért.

  Életrajza  Valamennyi írónk közül Petőfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848– 49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát.