Keresés - tóth gy

  • Elméletek a magyarok eredetéről
    Elméletek a magyarok eredetéről A magyar őstörténet kutatását meghatározta a mindenkori korszak általános szellemi képe, ideológiai igénye és orientáltsága. Őstörténetünket illetően a jelenben is mást mond a krónikáinkra épülő nemzeti hagyomány és mást a politikától irányított "tudomány".
    Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
  • Turkevei tarsolylemez
    Turkevei tarsolylemez Lelőhely: Jász-Nagykun-Szolnok megye. Túrkeve várostól 8-9 km-re lévő Ecsegpuszta, Bokros-halom. Meglelése: 1938-ban az erdőtelepítést megelőző talajjavítási munkálatok közben az ásott csatornából kikerült gát egy részének elhordása közben Tóth József erdőmérnök talált rá az agyagrögbe ágyazódott ezüst tarsolylemezre. A leletanyag további részei a II.
    Hungarikumok » Ősmagyar népművészet » Tarsolylemez
  • A boszniai piramisok rejtélye 2. - Erőmű lenne az első civilizáció alkotása?
    A boszniai piramisok rejtélye 2. - Erőmű lenne az első civilizáció alkotása? A boszniai piramisok rejtélye 2. - Erőmű lenne az első civilizáció alkotása? Forrás: http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu/2013/01/a-boszniai-piramisok-rejtelye-2-eromu.html Sok minden kering a boszniai piramisokkal kapcsolatban, de az már bizonyosnak mondható hogy ember által alkotott építményekről van szó.
    Napló
  • Magyar szarka keringő
    Magyar szarka keringő A cikk módosut: A hivatalos fajtaleirást átküldöm képként, az elöbbi linken a fajta kialakulásának folyamán korábbi fajtaleirást közölnek. Obetkó Miklós - elnök- Békéscsaba tel: 06/702009050   magyar szarkagalamb klub elnökének jováhagyásával küldöm el mellékletként a jelenleg hivatalos fajtaleirást.
    Hungarikumok » Magyar állatfajták » Galamb
  • Bódy Irén
    Bódy Irén Bódy Irén (Budapest, 1925. november 5.– Budapest, 2011. szeptember 25.) Munkácsy Mihály-díjas magyar iparművész, textilművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1993). Gyermekéveit Veszprémben töltötte, a Festő utcában, amely utcában Húsvét Lajos kékfestő műhelyt működtetett.
    Magyar hírességek » Iparművészek » Textilművészek
  • Ismétlődő nevek szerte a világban (A Tamana-jelenség felfedezése)
    Ismétlődő nevek szerte a világban (A Tamana-jelenség felfedezése) Az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet Tamana névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Van-e erre magyarázat? „Volt egy lápos, mocsaras őrfalu a délvidéki Bácska megyében. Ez a kis falu a Tamana nevet viselte ősidők óta.
    Hungarikumok » Magyar kincsek, egyetemes értékek » Tudás a magyar nyelvben
  • Nagyvárad
    Nagyvárad Nagyvárad, Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján fekszik. Az Osztrák–Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.
    Régiók » Erdély » Partium
  • Arad
    Arad Arad, a térség második legnagyobb települése 190.000 lakoságával, amiből magyar nemzetìségü lakós csupán 13 %, a magyar - román határ közvetlen közelében fekszik a Maros két partján. Történelem - dák ellenőrzés alatt állott a terület és valószínüleg a megye területén húzódott Dácsia római tartómány határát jelző limes (földsánc).
    Régiók » Erdély
  • A. Tóth Sándor
    A. Tóth Sándor A. Tóth Sándor (Rimaszombat, 1904. április 7. – Zalaegerszeg, 1980. október 2.) pápai középiskolai rajztanár, festőművész, bábművész. Művészi stílusa leginkább a kubizmus jegyeit mutatja.   1922 és 1928 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd három évet külföldön, Londonban, Párizsban, Berlinben töltött, portrérajzolásból tartotta fenn magát.
    Magyar hírességek » Képzőművészek » Festőművészek
  • A Maros-völgyi Tatárlakán felszínre került három agyagtábla egy ókori napvárta alkateleme volt. A korongon magyar nyelvű felirat szerepel.
    A Maros-völgyi Tatárlakán felszínre került három agyagtábla egy ókori napvárta alkateleme volt. A korongon magyar nyelvű felirat szerepel. A Duna-medence leghíresebb bronzkori írásos emléke: a tatárlaki három agyagtábla. Ez a három táblácska a Maros-völgyi Tatárlakán, Alsó- Fehér vármegyében, 1961-ben került napfényre. Tatárlaka jelenleg román fennhatóság alatt áll s Tartaria a neve.
    Történelem » Irodalom » Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
268 cikk | 4 / 27 oldal