Keresés - karácsony

A valódi karácsonyi béke
Isten úgy alakította ki a körülményeket,hogy már itt nyilvánvalóvá váljon Jézus személye és az Ő küldetésének megerősítése.Simeon és Anna,mint tanúk jelennek meg a Gyermek Jézus mellett.Simeonról azt
Keresztények csoportja
"Most bocsátod el ,Uram,szolgádat beszéded szerint békességgel,mert látta szemem üdvösségedet,amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára,hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak és dicsőségül
Mai Ige
KARÁCSONY
KARÁCSONY Szerző: Kásler Árpád :: Megjelent: 2016. december 24., szombat Az utolsó előtti. Az eddigi megérzéseim és következtetéseim, mind helytállóaknak bizonyultak. A műszerem nem csalt meg
A Haza Pártja(Haza Nem Eladó Mozgalom)
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 11.
Egyes falvakban, mielőtt elmentek az éjféli misére, fehér abroszt terítettek az asztalra, kalácsot és vizet tettek rá. „Ha kis Jézuska gyün közbe, hogy az tuggyon enni”. Az éjféli mise után a gazdák
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 10.
Karácsony éjszakája Karácsony éjszakáján a víznek gyógyító és varázserőt tulajdonítottak. Hatását azzal is fokozták, hogy pénzt és piros almát dobtak bele. Istensegítsen az éjféli miséről
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 9.
A karácsonyfa-állítás szokása nyugatról kelet felé terjedt a magyar nyelvterületen. Hazánkban az ország keleti felében csak a második világháború után honosodott meg végleg. A karácsonyi
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 8.
A karácsonyfa A karácsony mai, közismert jelképe ebben a formájában újabb keletű szokás. Az eddigi kutatások a karácsonyfa-állítást német eredetűnek tartják, mely hazánkban az Udvar
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 7.
Általánosan elterjedt hiedelem szerint a karácsonyi asztaltól a gazdasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem lennének jó ülősek. A karácsonyi asztal morzsáját különösen becsben
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 6.
Az asztalra helyezett ételek, melyeket általában meghatározott sorrendben fogyasztottak el, a család tagjainak az egészségét biztosították a néphit szerint. A családtagoknak mindenből kellett
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 5.
Magát a karácsonyi abroszt csak egyetlenegyszer használták, karácsony után vetőabroszként vagy sütőabroszként alkalmazták a bő termés és a jó kenyér érdekében. A karácsonyi asztalra egész kenyér
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 4.
Szenteste, karácsony vigíliáján az ünnep a karácsonyi asztal köré szerveződött, melynek megterítése fontos helyet foglalt el a karácsony szokásrendjében. Elsősorban a magyar nyelvterület nyugati
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 3.
A betlehemezés kezdődhetett a szálláskereséssel – József és Mária szállást keresnek, de a király, gazdag ember, kovács stb. nem ad szállást, és az istállóba utasítja őket; a következő jelenetben az
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban 2.
Tornya volt, ajtaja volt, ablakai voltak, ahol be lehetett tekinteni, és ha bent meggyújtottuk a kis gyertyát, kivilágosodott az egész épület valami boldog, meleg világossággal, mint a szívünk ablaka
Szentkút Csillaga
Karácsony vigíliája a magyar néphagyományban
A december huszonnegyedikéhez, szenteste napjához kapcsolódó népszokásokról olvashatnak összeállításunkban. December huszonnegyedike, karácsony vigíliája böjti nap volt, a római katolikus
Szentkút Csillaga
Jelenits István válogatása a magyar költészet karácsonyi verseiből 19.
– Ez teológiailag is nagyon mély vers… – Igen, és benne van az, hogy Máriának Jézus a gyermeke, de egyúttal Megváltó Istene is, akárcsak mindenkinek. A költő világosan érzékelteti, hogy Mária
Szentkút Csillaga
1209 téma | 26 / 81 oldal