A füstölt sonkát alaposan megmossuk, megsúroljuk. Ezután néhány órára langyos vízbe tesszük, miközben a hús felpuhul, fellazul.
A főzéshez 1 rész vizet és 1 rész bort használunk, amit néhány babérlevéllel borssal és szegfűborssal ízesítünk.
Hozzávalók 4 személyre:
60 dkg alma,
4 dkg liszt,
3 dkg cukor,
1 evőkanál ecet,
kevés só,
1 dl tejföl vagy joghurt.
A meghámozott és felszeletelt almát forrásban lévő vízbe tesszük.
Hozzáadjuk az ízesítőket: cukor, ecet, só. Ha az alma
Egy alkalmas üveget megtöltünk friss, vagy szárított virággal, felöntjük meglangyosított olivaolajjal. Egy hétig érleljük, leszûrjük, hûvös helyen tároljuk. Bõrbetegségre, sebek kezelésére.
Önállóan vegetáriánus fogás illetve hús mellé is kiváló, változatos köret bármilyen alkalomra.
Hozzávalók:
2 édesburgonya (kb. 80 dkg)
5 dl tejszín
tengeri só
frissen őrölt bors
frissen reszelt szerecsendió
7-8 dkg Serrano sonka
10 dkg
Hozzávalók 4 főre:
12 db közepes méretű burgonya
4 fej lilahagyma
7 dl víz
3-4 evőkanál 20%-os ecet
2 evőkanál cukor
1 kk só
őrölt bors
Elkészítés:
A burgonyát megmossuk és héjában megfőzzük. Ha kihűlt meghámozzuk és karikára vágjuk.A
A szervezetünkben felhalmozódó salak- és méreganyagokat, a lerakódott savakat érdemes rendszeresen kiüríteni, melynek egyik legjobb módja a léböjt-kúra.
Kiknek ajánlható
Pubertáskor után, tehát amikor már kifejlődött a szervezet és nincs
Vérünkben három -féle sejt típus található vörösvérsejt, fehérvérsejt és vérlemezke.
I, A vérkép vizsgálata két féle kép zajlik, egyrészt nézhetünk gépi kenetet, az-az Qvantitatív vérképet.
II, És végezhetünk Qvalitatív vérképek, amikor egy
Egy pele telepedett meg kertecskémben.Nem kergették el telek, szelek,Nem fekete fellegek,Szeretettel nézegettem,Hetente etetgettemEgy este egy beste lelketlen gyerekElkergette e kedves pelétElment. Elvesztettem.Egy fejezet véget ért.
Keszthelyen megbetegedtem,Rendelésre mentem.Fejemet bevertem,Sebes lett szemem,Eres kezem véres,Rémes.Szeletekre ment kezem,Szepegek. TérdemNem érzem, lebegek,Szellemeket érzékelek,Nyelvemen vércseppek,Belem reszket,Ez se lenne veszteg.Kezek
Reggelre én már messze futokS bomlottan sírok valahol:Most sírni, nyögni nem merek én,Páris dalol, dalol.Én elmegyek most, hazamegyek,Már sziszeg, dohog a vonat,Még itt van Páris a szivemenS elránt az alkonyat.Most fût bolond-sok álmom aláA füttyös
Engem nem hívnak Párisok, Velencék,Hol mint szökőkút, gyöngyöz életár,Reám Hazám tarolt mezője vár -Ó, csak tarolt ne volna! én is mennék!Talán, talán úgy én is ott lehetnék.De itt aszott a tépdesett határS hiába hullatom könyűm le, márNem sercen fű
Monda Lajos, a nagy király:Eredj szolgám, Laczfi Endre,Küldj parancsot, mint a villám,Köss nehéz szablyát övedre:A tatártól nagy veszélybenForog Moldva, ez a véghely:A tatárra veled menjenTízezernyi lófő székely.Kél Budáról Laczfi Endre,Veszi útját
Sebő pajtás, mit szól a gyomrod?Pajtás, ebeké a vérünk:Fejünk fölött varjak kárognak.Pajtás, meghalt a vezérünk.Különb volt, mint nyolcvan apátúr,Szentebb úr nem vala itten,Úgy trónolt ott, a tüzes trónon,Mint az egekben az Isten.Tréfás gyilkosok
Csata előttNehéz meleg leng a vidék lapályain.Békétlen állanak a felpörkölt hadak.Fojtott morajjal zúg a gyengülő ajak,hűvös nedűt kiván a láz-kinozta íny.A pusztaság üres, az égen semmi folt,habozva áll a húszéves, öreg király,a sorból olykor egy
Tí, kiket a harcnak mezején szemlélek örömmel:Tí, kikben még régi magyar vér, s félni tudatlanLélek van, honnyunk jelesebb védői, huszárok!Tí vagytok, kiket Ozmánnak vad népe remegveNéz; kik előtt megvonja magát a durva negédség.Érzékeny lelkek! míg
Vígadj, Magyar Haza! meg ne tagadd tömöttJavaidtól azt a valódi örömöt,Amelyért víg hanggal ekhózik a MátraAz egész hazában harsogó vivátra.Már lehasadoztak a hajdani gyásznakKomor fedelére vont fekete vásznak,Melyeket a fényes világosság előttAz
Lement a nap. De csillagokNem jöttenek. Sötét az ég.Közel s távolban semmi fény nincs,Csak mécsvilágom s honszerelmem ég.Szép csillag a honszeretet,Gyönyörüségesen ragyog.Szegény hazám, szegény hazám te,Neked kevés van ilyen csillagod.Mécsemnek
És az idő eljött, bár nem hamar,De nem is későn még, midőnA szent imádság meghallgatva lőn,Midőn eggyé lett mind a két magyar!...Ki eddig a porban hevertél,Légy üdvözölve kebelünkön, Erdély!Oh nemzetemnek drága szép testvére,Simúlj, simúlj testvéred
Hivatlanul is megjössz minden évben,Szép március, bilincs-oldó tavasz!De azt a régi márciust nem érzem;A naptár mond csak annak; nem vagy az;A hit kidőlt, a szívnek semmi lángja;Fásultan él a kor s eszmétlenül;Multon mereng a költő, és dalábaVillám
Ó népem, jó magyar nép, drága vérem,Mit kell felőled hallanom, megérnem!Kik téged uraltak egykor, mind a népek,Most mit beszélnek, vagy nem is beszélnek?!Hogy te vagy az utolsó; mind szabad már,Csipetnyi szerb, rumán, az lesz a bolgár,S szokás
Hazám, hazám, édes hazám,Bár csak határid láthatnám!Látok füstöt, de csak aligHogy az égnek sötétedik.Felmegyek én egy nagy hegyre,Annak is a tetejére,Onnan nézek hazám felé,Édes anyám háza felé.Erdődi Sándor közlése.
Te már mindent tudsz, halott katona,Vagy ami jobb tán: tudod már a semmit.Szemed nem bántja bűn és babona,S füledbe már az örök csend szüremlik.Te már elérted, halott katona,Amit mi, jaj-jaj, mindhiába várunk:Téged takar a béke bársonya,S már mind
S ha kiszakad ajkam, akkor is,e vad, vad március évadán,izgatva belül az izgatottfákkal, a harci márciusiinni valósós, vérizü széltől részegen,a felleg alatt,sodrában a szörnyü malomnak:ha szétszakad ajkam, akkor is,ha vérbe lábbad a dallal ésmagam
Barázdái úgy kanyarogtakéletem körül távoligyűrűkben, mint egy óriás agyfekete tekervényei;feketén dolgozott köröttem,hogy legyen arany és gyümölcs:egyik hazám fekete volt: aföld volt ő, a fekete föld.A másik előttem s mögöttemeltorlaszolta a
Utam kétezer éve lelt út:- szolgák, rabszolgák, vad nomádpásztorok, keresztesek, hajdúk,kurucok hólepte nyománjövök, - honnan a pórhadaknakélén - mindig Kelet felől! -jött a Szabadság! - s forradalmakrügye volt minden zárt ököl.Itt néztek szét
Ülök a padon, nézem az eget.A Central Park nem a Margitsziget.Itt minden szép, kapok, amit kérek.Milyen furcsa íze van a kenyérnek.Micsoda házak és milyen utak!Hogy hívják otthon a Károly körutat?Micsoda nép! - az iramot bírják.Ki ápolja most
Most, hogy szobámban ér az est setétjete jutsz eszembe, Szent Gellért cselédjes ajkad, melyről az esti fák alólelőször szólt az ének magyarul.Arcod mongol emléke rég ködösde titkunk itt e földön még közöss a te dalod kísér utamra fájónmessze e
Ez világ sem kell már nekemNálad nélkül, szép szerelmem,Ki állasz most énmellettem,Egészséggel, édes lelkem?Én bús szívem vidámsága,Lelkem édes kévánsága,Te vagy minden boldogsága,Véled isten áldomása.Én drágalátos palotám,Jóillatú piros
"Csak búbánat" nótájára1Idővel paloták, házak, erős várak,városok elromolnak,Nagy erő, vasztagság, sok kincs, nagy gazdagságidővel mind elmúlnak,Tavaszi szép rózsák, liliom, violákidővel mind elhullnak,2Királyi méltóság, tisztesség, nagy
Sári rózsám! hová mégy? állj meg csak egy szóra,Be keservesen néztem szerdán az ajtóra.Hogy gyanakodó anyád bezárta előttem,Mikor alkonyodatkor előtted eljöttem.Észrevette mindég is azt a lopott mézet,Melyet ajakam kölcsön ajkadra tetézett,Azolta
Az évek jöttek, mentek, elmaradtálemlékeimből lassan, elfakultarcképed a szívemben, elmosódotta vállaidnak íve, elsuhanta hangod és én nem mentem utánadaz élet egyre mélyebb erdejében.Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,ma már nem reszketek
Nem mondhatok semmit, ami igazán fontos.Nem mondhatok el semmit, amit szeretnék.Nem mondhatom el ki vagyok,És azt sem, hogy te ki vagy nekem.Mert üresek mind és némák a szavak,Csak a szemek beszélhetnek és a hallgatás:Rabnak születik minden
Szeress, ne kérdezd, hogy miért,ha nem magamért: magadért,a jövőért, egy napodért,ezért a meleg mosolyért,mit mégis ízlelhetett ajkad,ennyiért,ízéért e friss pillanatnak.Ki vagy te, mit gondolsz, mi vagy?Az vagy, mit a szív, mit az agy,a szem
Napokig nem beszéltünk. Csöndesen,szótlan szunnyadtál bennem, kedvesem,nem dúltad föl egyetlen percemet,fájdalomtalan szerethettelek.Fájdalomtalan, öntudattalanlettél – mi is? Én lettél, én magam!Ha meg-megkérdtem, hol vagy, mit csinálsz,bentről
Szeretlek. Nincs rá szó, nincs mozdulat.A rémülettől görcsösen szeretlek.Elsorolom, hányféle iszonyatvár rám és rád, már arcunkba merednek.Csak sorolom, csak számolom naponta,hörögtető álomból riadok,készülődöm még iszonyúbb koromra,simogatom sovány
Létem ha végleg lemerültki imád tücsök-hegedűt?Lángot ki lehel deres ágra?Ki feszül föl a szivárványra?Lágy hantu mezõvé a szikla-csípõket ki öleli sírva?Ki becéz falban megeredthajakat, verõereket?S dúl hiteknek kicsoda állítkáromkodásból
Először aludtam veled.Micsoda húsod van neked!Forró a szád, gödrös az állad,a bőröd vadító szagú!Halálomig kívánlak!Másodszor aludtam veled,meghallgattam az életed,ki szeretett és ki utált -nem lehetett könnyű neked,reggelig be nem állt a
Először a magyarságot úgy kell vizsgálnunk, mint egy csomó ténynek az összefüggő rendszerét, sőt mondhatnám, hogy egy csomó összefüggő tényrendszert. Nem kérdezzük most, hogy jó-e a magyarság, vagy rossz, hasznos-e, vagy káros, értékes-e, vagy
A magyar lényég és jellem tudománya tehát teljességgel nemzeti tudomány. Nem lehet úgy tekinteni, mint csupán egy részét valamely általános nemzetkarakterológiának, amely közös szempontokból és azonos módszerekkel, egymáshoz való viszonylatukban
Ezeket 1913-ban írtam. Azóta sok minden történt, például nem egy „misztikus presztízzsel fellépő frázis” repült át a gyepűn, s igényli hazafiságunk átszínezését. Változni látszanak az értékek, s amit ártatlanul s tárgyilagosan megállapítottam
EGYSZÓLAMÚ ZENÉNK egyik ága műzene, másik néphagyomány, írott emlékeink a XIX. század elejéig tisztára műzenét tartalmaznak. Akkor ébredt a tudatos érdeklődés a népdal iránt, megkezdődött az addig íratlan szájhagyomány írásba foglalása. A század
A délre húzódott magyariak is a nagy hun birodalomhoz tartoztak. Vajon részt vettek Attila európai hadjáratában, jártak már akkor Magyarországon? A néphagyomány szerint a magyarok azonosak voltak a hunokkal, mert tulajdonképpen ők szervezték és ők
A nép szellemiségének ősi alapjai vannak elrejtve. Magatartásunk és természetünk ősi irányítói. Énekről volt szó, hadd mondok el még egy esetet. Még régebben egyszer Arcachon városában francia diák barátaimmal csaptunk afféle diákvigalmat, amikor a
2.Dunántúli nyelvjárás :
Somogy megye északi harmada, Veszprém, Győr Tolna, Fejér megye, Csallóköz és Mátyusföld tartozik ide. A dunántúli nyelvjárás nagy részben megegyezik a köznyelvvel.
Hangtanilag hosszú középső magángangzói vannak
Magosan a Balaton kék vize fölött a Badacsony sziklái még ma is tele vannak titokzatos, sötét barlang-üregekkel. Valamikor régen, hosszú évszázadokkal ezelőtt, ezekben a barlangokban rejtőzködtek Öregisten utolsó hűséges szolgái, és ide menekült
Lelőhely: Biharkeresztes Bethlen Gábor utca 25. szám (Hajdú-Bihar megye)1994. október második felében, a Bethlen utca 25. számú ház előtt, gázvezeték építés közben, X. századi sírt találtak.
Kedve támadt egyszer egy szegény székely legénynek, hogy megházasodjék. El is árulta végül az édesanyjának is, hogy miben töri az eszét.
- Ó, te semmirevaló, te élhetetlen! Tán bizony neked való a házasság! - mondja fölharsanva az anyja.
Volt egyszer, hol nem volt, hetedhét országon túl, volt egy kecskepásztor. Annak a kecskepásztornak volt egy fia. Az a fiú a kecskékkel egy hegyoldalban volt, ott legeltette a kecskéket az oldalban; hanyatt feküdt, még el is szenderedett. Hát ahogy
Volt egyszer egy szegény ember. Nagyon sok gyermeke volt, már talán a számukat se tudta. Avval kereste a kenyerét, hogy a Drávára járt halászni. Egyszer, ahogy kimegy a Drávára, kihalász a vízből egy karikás valamit. Kezébe vette, nézegette
Hol volt, hol nem volt, egyszer volt Tiszán innen, Tiszán onnan, Dunán túl, még azon is túl, ahol a kandisznó túr, de még azon is túl, volt egyszer egy kicsi-kicsi kis kert. Abban a kis kertben volt egy igen-igen nagy kert. Abban a nagy kertben
A jellegzetes magyar alapanyagként ismert paprika Amerikából származik, a XVIII. századig valójában csak dísz- és gyógynövényként használták. Elnevezése azonban a magyar nyelvből kerül át több európai ország szókincsébe, jelezve, hogy ez az amerikai
Kárpátokban, a Tisza, Prut, Brodina forrás-vidékén Bukovina, Gallicia és az egykori Magyarország határvidékén élő hucul nép kezén alakult ki ez a több évszázados múltú primitív lófajta.
A hegyi környezetben végzett folytonos munka, a rendkívüli
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürke marha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert
Baromfitenyésztésünk legkülönlegesebb ágazata a lúdtenyésztés. Egyedüli ágazatként jelentős magyar genetikai alapokkal rendelkezik, és így is versenyképes tudott maradni a termékekkel szemben komoly minőségi igényeket támasztó külföldi piacokon, ami
Származási hely: Nagykőrös és a Nagyalföld környező települései.
A küllem főbb jellemzői: Közepes nagyságú vagy annál valamivel kisebb, zömök testalkatú, magassága 18-20 cm, hossza a csőr hegyétől a kormánytollak végéig 28-30 cm, fésűs keringőfajta
Származási hely: Magyarország, Hajdúszovát és környéke. Kitenyésztése postagalamb, show homer és king fajták keresztezésével és az utódok küllemi jegyeinek rögzítésével 1975-1986 közötti években történt. Elismerten önállófajtaként 1987- ben került a
A rövid nyelű ostorok a pásztor emberek terelő eszköze. Ismertebb elnevezései karikás ostor, csikósostor, nehézostor, pásztorostor, kanászostor. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból - amely szíjból készül, esetleg szegényebb vidéken kötélből - és
A sámándob az egyik legfontosabb kelléke volt a szellemvilágokba való utazásnak, emiatt sok helyütt a sámán lovának is nevezték. A ritmikus dobszó hipnotikus ritmusa segítette a sámánt annak a tudatállapotnak a kialakulásában, amely a gyógyításhoz
Doromb (dorombér, dongó, szájdoromb): Többezer éves múltra visszatekintő, szinte az egész világon elterjedt aerofon (régebben tévesen idiofonnak kategorizált) hangszer, mely fémből, fából, bambuszból és csontból készülhet. A doromb keretből és
Hangkeltő hangszerek közül az elsők azok, amelyeken maga a hangszer teste a hangforrás (fa, fém, üveg, kő stb.).
A doromb (dorombér, dorog vagy dongó) patkó alakú bambusz- vagy vaskeretből és vékony rugóból áll, a játszó fogai között tartja és a
ifj. Rubik Ernő építész, tervező legsikeresebb találmánya az 1976-ban szabadalmaztatott térbeli logikai játék, amely később "Bűvös kocka" vagy "Rubik kocka" néven terjedt el. 1980-ban csak Magyarországon egymillió darab kelt el belőle. Eredetileg a
A székely írás sohasem merült teljes feledésbe. Ez a feltűnő írástörténeti tény sok nagyszerű tudósnak és névtelen közembernek köszönhető, akik egymásnak adták át az írás ismeretét és szeretetét.
A székely rovásírás azon antik írások közé tartozik
Ezeket a sorokat Keteji Székel Tamás írta, a török követségi szállás istállójának külső falába beépitett egyik fehér márványlapjára.
Arról panaszkodik benne, hogy őket –a Bélai Barlabás által vezetett magyarországi királyi követeket–, Szelim
Május a tavaszi ébredés legszebb hónapja a megújulás a szeretet és a család hónapja.
„Hosszú tél, munka, gond, betegségúgy meglopta ezt a tavaszt,hogy most elálmélkodva nézema hirtelen megjött vigaszt:Te vagy, május ? Csakugyan itt vagy?Hogy
Az 1857-es bécsi szerződés alapján a törvényes fizetőeszköz a forint volt, egészen 1892-ig. A hivatalos pénzintézet az Osztrák-Magyar Monarchia idejében, az 1878-ban alapított Osztrák-Magyar bank volt. Ez a bank hozta létre 1880-ban az első olyan
Volt, ahol volt, nem tudom, merre volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy öreg király, s annak egy igen-igen szép leánya. Bezzeg volt is kérője a királykisasszonynak, de mennyi! A világ minden tájékáról jöttek az öreg király udvarába dali
Attól az időtől kezdve, amióta a madzsarok először elhagyták a Sztyeppet, Íszá próféta születésének a 744. évéig 370 év telt el. Ennyi idő eltelte után az említett évig, vagyis Íszá próféta születésének 744. évéig, amely Mohamed próféta - akire
Kaba ivadékai közül abban a tartományban volt hét bégzáde, akiket abban az időben kapudánoknak neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták. Amikor a tartomány népének ezeket a célzatos beszédeit
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ennek a királynak volt három fia. Hát ezek a fiúk már mind házasodnivalók voltak. Azt mondta az apjuk, hogy házasodjanak meg. Fellökött a levegőbe három pálcát, minden fiúnak a részére egyet, és
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, volt egyszer egy király, annak három fia meg három lánya. A legkisebb fiút Vas Lacinak hívták, mert az olyan erős volt, mint a vas.
No, nemcsak erős volt Vas Laci, de
Elmesélem, hogy miért nem érdemes lustának lenni.
Krisztus urunk egyszer, amint éppen egy város felé mendegélt Péterrel, egy krajcárt talált az úton. Szólt Péternek:
- Vedd föl azt a krajcárt, Péter! Még hasznát vehetjük.
- Nem veszem én -
A hajnali harangszónak gilingalangója
A hajnali harangszónak gilingalangójaHirdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója.Azért friss jó egészséget,bort, búzát és békességetAdjon Isten bővenaz új esztendőben.
Honnan származik a magyarság állandó testvérkeres igénye?
A magyar hagyományban elevenen él évszázadokon át az a származástudat, hogy a magyarok a szkíták utódai, és hogy előző hazájuk Szkítia földje volt.
Anonymus írja a Gesta Hungarorumban:
Kazakisztán Kosztanaj megyéjében (Zsangeldi járás) a Szarikopa-tó vidékén él egy madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői
A Kárpát-medencei folytonosságot taglalja a könyv:
„Mindannyian mindig is éreztük: itthon vagyunk a Kárpát-medencében, de most már tudhatjuk is, hogy itt élünk a kezdetektől, mert mi idevalósiak vagyunk. Itt születtünk, a sejti férfi
„Régebbi folklórfeljegyzések a falusi élet megfigyeléséről azt mutatták, hogy Magyarországon szinte mindenütt eleven volt a mesemondás, hosszú téli estéken, felnőtt emberek egymásnak meséket mondtak. Szerették hallani a meséket, s a pergő friss
Nézzünk utána bővebben: mit jelent „köveszteni”?„Több évi kutatás után tisztázódott, hogy ezt a kifejezést és főként „kövesztett szalonna” formájában a történelmi Magyarország több mint a felén ma is használják, értelmét már nem ismerik többnyire.
Nagy hibánkká lett nekünk magyaroknak, hogy többször tagadjuk, mint ahányszor okunk lenne rá, a szavak esetleges magyar vagy akár ősmagyar gyökerű eredetét. Ne zárjuk ki, hogy szó a magyar nyelvből nem származhat. Gondolkozzunk, hasonlítgassuk
MAG - MAG(Y)AR - MAGYARUL - MAGYARÁZÉrtelmezhető magyarázata: a lényegről, a magyar, saját nyelvén, érthetően beszél. ↑ MAG(y)ar-áz = érthetően beszél↑ MAG(y)ar-ul = mag ember nyelvén↑ MAG(y)-ar = jelentése: mag erő lénye (mag-ember)↑ MAG = az élet
A bukovinai székelyeknél a "silladri" táncnév nem egyetlen tánctípust jelölt. Jelenthette a férfiak által előadott, a páros táncot bevezető szólótáncot, férfiak és nők által járt páros táncot, de vegyes körtáncot is értettek alatta. A tánc neve
A kisszéktánc vagy más elnevezéssel “gyalogszéktánc”, “fejőszéktánc” fő mozzanat a kisszékkel való ritmikus játék. A táncos a széken lovagló ülésben ül, s azt elöl–hátul megfogva, kézváltásokkal megemelgeti és a zene által adott ritmust követve a
A Kalocsa–vidéki karikázók a déli leánykörtáncok legészakibb, legfiatalabb s egyben legélőbb változatait képviselik. A tánctípus, helyi nevén a „férc”, „fércelés” az 1920-as, 1930-as években élte utolsó virágkorát. Az akkor kialakult új mars–divat
Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt.
Alvinc vára (Winz, Vintu de Jos), a Maros folyó és a Pián patak találkozásánál, a hatszög alakú, rommá lett erődítményt Martinuzzi György váradi püspök, majd érsek, Erdély helytartója kolostorból építtette át várkastéllyá. 1551. december 17-én
Arad, a térség második legnagyobb települése 190.000 lakoságával, amiből magyar nemzetìségü lakós csupán 13 %, a magyar - román határ közvetlen közelében fekszik a Maros két partján.
Történelem- dák ellenőrzés alatt állott a terület és valószínüleg
Hargita megye székhelye, 1971-óta municípium (megyei jogú város). 2002-ben 41 852 lakosából 34 217 magyar és 7234 román volt.
Fekvése: A város a Csíki-medence középső részén, Brassótól 100 km-re északra, valamint Székelyudvarhelytől 52 km-re keletre
Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az első birói kiváltságot Mátyás király ajándékozta a városnak 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. 1849. július
1968 óta, Szentkeresztbányával való egyesülése után város. 1990-ben a Szentegyháza nevet vette fel. A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Központi-Hargita deli részén fekszik, 860 m-es magasságával ez Hargita megye
Fekvése: A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.
Nevének eredete: egyes kutatók szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.
Története: A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a
A Tolvajos tető a Központi-Hargitát a Dél-Hargitától elválasztó nyereg. Itt vezet át a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti országút, mely összeköti a Csíki-medencét Székelyudvarhely vidékével. Innen indul egy út Hargitafürdőre. A Tolvajos-tetőn
Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá.
Fekvése: Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. Szomszédai:
Csővár az azonos nevű vár alatt jött létre az évszázadok során. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven, mikor Károly Róbert a hűtlen István, Chunta László fiainak, valamint Ördög Andrásnak és Botos
Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a vidék a hatalmas kiterjedésű nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozott, kis lélekszámú szláv lakosságának a királyi ispán parancsolt.
Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1235 előttről való
Füzér középkori várát a Zemplén északkeleti részén, a völgy közepéből égbenyúló sziklacsúcson kereshetjük fel. Azon kevés erősségeink egyike, melyet még a tatárjárás előtt emeltettek a környező vidék Aba nemzetségbeli földesurai.
Egy 1264-es
A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett
A pápai Esterházy-kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Amikor hazánkra békésebb évszázadok köszöntöttek, a védelmi funkciók iránti igények csökkenése helyett
A korai vár
Szendrő településének első említése 1312-ből ismert, az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint a település már lényegesen nagyobb volt a környék falvainál. Cselenfi Sándor fia János királyi várnagyot először 1355-ben említik
A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától.
Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak
A Garam folyó közelében elterülő Zólyom {Zvolen} forgalmas nagyvárosának D-i részén, egy kisebb dombon emelkedik a XIV. század második felében létesített középkori vár. Enyhe emelkedő vezet fel a négyszögletes kaputoronyhoz, melynél a középkorban
A Sebes-Körös és a Sebes patak találkozásánál fekszik, a Nagyvárad-Kolozsvár országút közelében. Többnyire Sebesvárként említik a források, de Hunyadvár, illetve Kalotaszeg vára néven is előfordul.
1319-ben a forrásokban egy Derguech nevű vár
A Hortobágy szépségei
Petőfi „Az alföld” című versében méltán dicséri a pásztorok földjét, a vadregényes hegyvidékkel szemben, bár valószínűleg ebben a rajongásban a „hortobágyi kocsmárosné” jelenléte jelentős szerepet játszott. Az UNESCO
A Felső-Kiskunsági puszta 11 000 hektár kiterjedésű. Felszínét szinte határtalan rétek-legelők uralják. Északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások szakítják meg a puszta háborítatlanságát. Sok helyen, főleg a nyári időszakban
A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója, és egyben Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Forrása Ukrajnában található, és a Fekete-Tisza, illetve a Fehér-Tisza találkozásával jön létre. Több országon is áthalad, úgymint: Ukrajna, Románia
(Budapest, 1935. január 20.) – magyar zeneszerző.
A Bartók Béla Konzervatóriumban karvezetést tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre tanítványaként zeneszerzést.
(Győr, 1940. január 1. – ) magyar zeneszerző.
Szervánszky Endre tanítványaként 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1966-74-ig a Zenei Alap ösztöndíjasa volt.
(1927. április 5. Poroszló – 1992. november 6. Budapest)
Zenei tehetsége korán megmutatkozott, a debreceni Református Tanítóképző növendékeként megnyert egy ifjúsági zeneszerzői pályázatot. 1946-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerző
(1944. február 25. Békéscsaba)
Zongorázni ötéves kora óta tanult, zeneszerzői tanulmányait 1959-ben kezdte a Szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában Szatmári Géza irányításával. 1962 és 1967 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas
Széchenyi Béla István Mária, sárvár-felsővidéki, gróf (Pest, 1837. február 3. – Budapest, 1908. december 12.), koronaőr, utazó, a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf fia.Hazai tanulmányai befejeztével Berlinben és Bonnban jogot és
Storcz Botond Norbert (Budapest, 1975. január 30.) olimpiai aranyérmes kajakozó, edző.
Már gyerekként kezdte a kajakozást az ÚTE, a Multi SE és a KSI versenyzőjelként, majd 1993-ban az MTK-hoz került, első nagyobb sikereit is itt érte el.
(Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza,” „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője.” 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a
(Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékenyalakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.Technikai jellegű tehetsége már gyermekkorában kiderült, egy ifjúkori
Barsi Ödön (Budapest, 1904. április 18. – Budapest, 1963. február 5.), magyar színész, író, műfordító, rendező. Eredeti neve Rodriguez Ödön. Rodriguez Endre filmrendező testvére.
Többször írói álnevet használt munkássága során, például J. Bayrd, B.
Tóth Árpád (1886-1928)
Tóth Árpád a Nyugat első nagy nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja végig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága.
1886-ban született Aradon. Hároméves korában
Szenci Molnár Albert
(1574-1634)
Szenci Molnár Albert 1574-ben született a Pozsony megyei Szencen jómódú, mezővárosi, református molnárcsaládból.
Apja elszegényedése miatt saját erejéből végezte tanulmányait. Győrben, Göncön, majd
Kubinyi Anna (Makó, 1949. február 10.) magyar gobelintervező, textilművész.
Makón, pedagógus szülők gyermekeként született, egy évvel később a család Szegedre költözött. A középiskolát a Tömörkény István Gimnáziumban végezte. 1970 és 1976 között a
Dénes Valéria (Budapest, 1877. november 2. - Pécs, 1915. július 18.) magyar festőművész
Vajda Zsigmond mellett kezdte tanulmányait. Járt Szablya-Frischauf Ferenc festő magániskolájába és Nagybányán is tanult.1906-tól
(1883, Zalaújlak - 1951, Badacsony)
Festő, Kossuth-díjas (1948), a magyar modern festészet egyik legeredetibb képviselője. Napszámosszülők gyermeke. Festészeti tanulmányait Korcsek Jánosnál kezdte meg, majd Münchenben
(1893, Jánd - 1944, ?)
Festő, Nagybányán Ferenczy Károly, Réti István és Thorma János növendéke volt. Élete nagy részét Nagybányán töltötte. Tájképeket, bibliai és mitológiai jeleneteket festett, a formák térbeliségét
(1866, Hódmezővásárhely - 1950, Budapest)
Szobrász. Budapesten és Párizsban tanult. Elsõ jelentős műve Dávid című szobra volt. Az akadémista és realista stílusjegyek keveredtek műveiben. Emlékművei: Erkel Ferenc Gyulán, Kossuth Lajos Makón és
(1859, Pest - 1937, Budapest)
Festő és illusztrátor. Bécsben Makart és Münchenben Wagner tanítványa volt, majd hazatérve a Benczúr-mesteriskola tagja lett. Stílusát a romantikus realizmus, a naturalizmus és a
(1894, Újpest - 1960, Zebegény)
Festő. Tanulmányait Ferenczy Károly mellett kezdte, majd a háború után Réti Istvánnál folytatta. 1920-ban rendezte első kollektív kiállítását az Ernst Múzeumban. Kiállításának átütő
(1895, Losonc - 1978, Budapest)
Középfokú tanulmányait Rozsnyón, Petrozsényben és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. 1913-tól a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei Révész Imre és Réti István
Ábrahám Péter szobrász és festőművész a Budapest melletti Vecsésen született 1955-ben. Már gyermekkorában olyan meghökkentő, gondolatébresztő rajzokkal, játékokkal lepte meg szűkebb környezetét, hogy
Balogh Gábor különösebb előképzettség nélkül kezdett el festeni. Először azért festett, mert alkotó vágya hajtotta, majd azért mert egy különös meditációs állapothoz hasonlított a festés. Ez a csupa pozitív energia adja az
1963-ban születtem Nagykanizsán. Több mint 30 év után jöttem rá, hogy a színek világa sokkal jobban vonz a grafit szürkeségénél. Mindig szívesen rajzoltam, először időtöltésként, majd később már
Fáy Lóránt (Budapest, 1906. január 8. – 1945. január 15.) festő, grafikus, szobrász.
Élete
Tisztviselői családban született. Középiskolai tanulmányait az V. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte 1916-1924-ig. Tehetsége már ekkor
(Budapest, 1866. június 25. – Budapest, 1944. szeptember 7.) magyar festő
Bécsben, Münchenben és Budapesten tanult. Először naturalista szemléletű életképeket festett. 1890-től állított ki a Műcsarnokban. 1895-től főleg történelmi képeket
Egyszerű, tiszta megfogalmazásokra törekszem a festményeimen.Szeretem az anyag sokrétűségét kihasználni. Leginkább a földszíneket alkalmazom, úgy érzem kevesebb színnel is elérhetem a színességet.Érdekel a tér és a sík viszonya. Munkáimon azt is
szobrász
(Budapest, 1968. december 3.–)
1983-85: budapesti Öntőipari Szakközépiskola. 1985-89: budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Csikai Márta, Laluja András. 1990-95: Magyar Képzőművészeti
grafikus, művészetpedagógus 1953-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bencze László, Koffán Károly. 1969: V. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc, biennálé-díj; 1971: a miskolci VI. Országos Grafikai Biennálé díja; 1975: Munkácsy-díj
1974-ben születtem Ózdon. Putnokon élek és itt dolgozom, mint pedagógus. A festészettel 1998-ban kezdtem el foglalkozni, egy alkotótábor hatására. A kezdeti szárnypróbálgatásaimat Majercsik János kazincbarcikai festőművész segítette, majd megszakadt
Iskolai végzettségek
1986-89: Érettségi:Török Pál Képző és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest
1991-97: Diploma: Képzőművészeti Egyetem, Festőművész szak, Budapest
1996-98: Diploma, Képzőművészeti Egyetem, művészettörténet-rajz tanár szak
1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29. Miskolc
Magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.
Déry Istvánné, Széppataki Róza, a magyar színjátszás kezdeti
Egyszerre volt drámai szende, primadonna, hősnő, tragika, nagyasszony és fergeteges komika. Afféle valódi bohóc-királynő, ki csak az örök pillanattal, a játék örömével törődött, s nem az idő múlásával, ráncokkal és frizurával, mégis mindenben önmaga
1929. szeptember 22. Budapest-1987. április 11. Budapest
Díjai:
Jászai Mari-díj 1960
Érdemes művész 1968
Kiváló művész 1973
Kossuth-díj 1975
Életrajza:
1952 Színház- és Filmművészeti Főiskola - diploma
1952 -1964 Madách Színház
1964
1971-ben születtem Sárospatakon, Magyarországon. Jelenleg Budapesten élek. Rajzolni illetve festeni nem tanultam, művészeti iskolát nem végeztem, de képeimmel sok kiállításon szerepeltem, és több díjat nyertem. Az olajfestés technikájával 1999-ben
Pedagógus szülők negyedik gyermekeként születtem 1956. március 4-én Marosvásárhelyen. Szüleim korán elváltak. Nővéreimmel anyám szárnyai alatt maradtunk. A zaklatott élet és a gyakori helyváltoztatás miatt korai emlékeim szerteágazók. Szűkebb hazám
1957-ben születtem Budapesten. Rajzolni és festeni 1976 és '83 között Balogh Gyulánál tanultam. 1984 óta tagja vagyok a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1978 óta nyaranta a Gyulai Nyári Művésztelepen dolgozom, amelynek 1996-tól
Paralimpia: újabb ezüstérem! Biacsi Ilona fantasztikus futása 1500 méteren
Biacsi Ilona ezüstérmet szerzett a riói paralimpián női 1500 méteres síkfutásban – a T20-as kategóriában. A magyar sportoló a magyar küldöttség 15. érmét szerezte
A szobrászat káoszteremtés a rendben és rendteremtés a káoszban.
A szobrászat programozott kudarc, mert mindig van nézet, ami jobb is lehetne.
A szobrászat folyamatos szerelem, érzelmi, érzéki viszony az anyagokkal.
A szobrászat a változás
A közbeszéd nem tesz különbséget jó és kellemes között: Isten is jó, a viszketeg megvakarása is jó. Legtöbb ember a mennyről azt hiszi, hogy élvezet, s a pokolról, hogy gyötrelem.
Olyik ember a vallásosságot csereüzletnek nézi: az ember kötelessége, hogy jól viselkedjék, Isten parancsainak és az előírt szertartásoknak eleget tegyen; Isten dolga, hogy az embert ugyanoly arányban lássa el földi javakkal, amennyire jól viselke...
Hiába óvakodsz a bűntől, ha az ál-erényt magadra bocsátod. Az erény és bűn mennél fejlettebb, annál tágabb; az ál-erény mennél fejlettebb, annál görcsösebb. A bűnből mindig lehet erény, de az ál-erényből bajosan.
Az ál-erények mindegyike valamely
Egyetlen pont sem fér el a térben. A tér csak az érzékek részére tűnik határtalannak; tulajdonképpen szűkebb mint a pont.
Ami határtalan: kiterjedéstelen; ami kiterjedéstelen, abban a végtelen nagyság és végtelen kicsinység ugyanaz.
Isten nemcsak
Tapasztalod a napok és az évszakok váltakozását: ez a külső idő, melyet az óra egyenletes mozgásával mérhetsz.
Tapasztalod személyed testtelen tartalmainak változását: ez a belső idő, melyhez mérőeszközöd nincsen, a külső időhöz képest hol gyorsan
Olvasó, ez a könyv szeretne õszinte lenni. Egy ember írta, kinek tudása szerény és véges. Nem akar mást ez a könyv, mint mind a megszámlálhatatlan könyvek, melyek a régmúlt és félmúlt idõben beszélni akartak az ember sorsáról a világban. Szeretné
A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepõ, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait. Bármit mutat is a világ: tájakat és
Az igazi élmény az ember számára tehát elsõrendûen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtetõ, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a
Azt hinni, hogy elvonulhatunk a szenvedély elõl, éppen olyan õrület, mintha komolyan hinné valaki, hogy homokból házat és menedéket építhet a sivatag közepén a számum ellen.A szenvedély éppen úgy értelme életünknek, mint az értelem, a mértéktartás
Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával. A hold járása, a szelek fordulása, a nap forrósága, az éjszaka áramai, mindez alakítja személyes sorsunkat, keddi vagy szerdai
Ha jó ügyet védesz, mitõl is félhetsz? Mi is történhetik veled? Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak? Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek? Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az is
Köszönet a nõknek.
Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenõben, vigasztaltál, mikor magányos voltam
Az emberi perben, amikor csak lehet, felmentõ ítéletet hozni. Csak akkor nem, ha a vádlottat lassan és hidegen kitervelt árulás bûnében találod bûnösnek.
A gyilkosnak is hamarább bocsátani meg, mint az árulónak. A gyilkos legtöbbször indulatban
Utazz, de kis poggyásszal. Utazz, de minden pillanatban tudjad, hogy nincs igazi maradása sehol az utasnak. Ne tölts sok idõt málhád rendezgetésével, ne cipelj útjaidra fölösleges tárgyakat. A csomagolás öregít.
Az élet apró, mellékes feladatai
Az élet rettenetes versenyében legtöbb ember csak akkor pihen meg, ha beteg. A betegség, a francia költõ szavával, nemcsak a szegények utazása, hanem a szegények nyaralása, téli Rivierája, Tátrája és Egyiptoma is. A lázas kedélyekre a betegség igazi
Ha valamilyen életszabály kialakult életünkben, ahhoz mindenáron ragaszkodnunk kell; mert a felnõtt ember élete úgy áll össze szabályokból és életmódokból, mint egy épület szilárdan összerótt téglákból, s nem tanácsos megingatni ezt a szerkezetet
Az értelem nem elég ahhoz, hogy megértsük önmagunkat vagy a világ tüneményeit: a lényeges, a csalhatatlan megértéséhez és érzékeléséhez valami más is kell, több, mint az értelem. Kell hozzá kegyelem is, alázat is, testünknek és ösztöneinknek
De pontosan úgy, mint a dalokban, melyeket a kávéházi chansonénekesnõk énekelnek. S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyéragasztani.
Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal
A szellemi alkotó munkásnak pontosan olyan edzési módszerekre, tréningre, egészségügyi és gyakorló rendtartásra van szüksége, mint a bajvívónak, vagy a mûlovarnak, vagy az erõmûvésznek. Lompos, aljas, tisztátalan életmódból nem lehet másodpercekre
Amikor a betegség környékez, igen nagy erõvel és akarattal egy ideig még úr maradhatsz a nyavalya fölött. Az elején. Mikor még csak lopakodik körülötted a végzet. Méregeti erõidet, mint a küzdõ az ellenfelet. Ha ilyenkor nagyon odafigyelsz, nagyon
Minden ember, akit Isten szerepre jelöl ki, magányos. Jézus leszólt a keresztrõl anyjának, mint aki elutasít minden emberi együttérzést. A Szentírás legfélelmesebb szava ez. És Jézus mondotta, hogy aki õt követi, elhagyja családját, elhagy
Mert nemcsak a jóra való restség van. Másik vétek a jóra való fürgeség, az a hebrencs túlbuzgalom, mellyel egyes emberek minduntalan felugranak helyükrõl, vagy munkájuk mellõl, vagy életviszonyaik közül, hogy valami jót tegyenek – kutyafuttában
Akármi történik is a világban, ne feledkezz meg az igazságról, hogy az állam és a politikai hatalom nem nélkülözheti soha a bölcselõk és az értelem hatalmát. Akkor sem nélkülözheti, ha idõlegesen az ösztönök uralkodnak a közösségi életben, vagy a
A negyvenedik életév után tanácsos füstszûrõ szipkákon át szívni a cigaretta füstjét. Ezek az ásványi betéttel megtömött füstszûrõ szipkák a nikotinnak és a cigarettapapír égési termékeinek csekély hányadát nyelik csak el, de valamennyire mégis
Szereped van, mely csak a tiéd; s ez a szerzõdésed Istennel. De alkatrész is vagy a világ nagy szerkezetében, nem sokkal több, nem is jelentõsebb, mint egy csavar vagy huzal, mely e végtelenül bonyolult gépezetben valamilyen mellékes és alárendelt
Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerûhöz, a zavaroshoz és vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a mûveletlenséghez. Mert a mûveltség annyi, mint az igazságnak – minden dolgok igaz
A hazug ember mindig gyorsan beszél, darálva és hadarva. Nagyon vigyáz, hogy a hazugság mellékes részletét a valószerûség minden árnyalatával feldíszítse. Aprólékosan leírja annak ruházatát, kivel nem találkozott, de azt hazudja róla, hogy éppen az
Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem gyõzhetlek meg, mert a csoda legfõbb ismertetõjele, hogy csodálatos – nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem elõre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és
Megfigyeltem, hogy már tüzet gyújtani is nehéz. Egy cserépkályhában, lobbantó forgáccsal, újságpapírral és száraz fahasábokkal olyan tüzet gyújtani, mely a hideg kályhában lángra kap, eleven marad: már ehhez is ügyesség kell és gyakorlat. Azt hiszed
Az alkotó szellemû és tehetségû embernek sincsen joga ellopni valamit az önmûveléshez szükséges idõbõl az alkotás számára. Nem olyan fontos, hogy mindennap írjál; fontosabb, hogy mindennap olvassál. A mûvelõdéshez mindig legyen idõd, mindennap. Mert
Az emberek általában megsértõdnek, ha túlságosan udvariasak vagyunk velük szemben. Az európai és amerikai emberekrõl beszélek. Csak a kínaiak tudják elviselni a föltétlen, a maradéktalan, a végzetes udvariasságot, mely már átitatta testük és lelkük
Érzékelő-logikai extravertált (irracionális)Az üzletben mindenki a szerzésre, küzdésre és a nyerésre törekszik. Vagy fölül vagy, vagy alul. Csak rajtad áll, hogy a csúcson légy — Alice Foote MacDougall.Georgij Zsukov – A Szovjetunió marsallja, a II:
Jelmondat: „Semmi sem lehet elég tökéletes.”A melankolikus személyiségtípus a nagybetűs Gondolkodó. Alaposan elemez, és ismét rendszerbe rak, újra meg újra harmóniára törekszik. Ez a személyiségtípus olyan összefüggésekre jön rá, melyek más típusok
Nekem valamiért tetszik ez a festmény, de az… Fúj!" "Soha nem bírtam a klasszikus zenét, nekem azok túl nyomasztóak." "Lehet, hogy nem egy jó írás, de így is élveztem."
Akár tetszik a kreatív embereknek, akár nem, a legtöbben a művészetekre érzelmi
Jót tettél és nem fizettek érte? Mit adtál Te a napnak éltető melegéért? Vagy a földnek, hogy ellát kenyérrel?
Rosszat cselekedtek Veled és nem érte őket semmi büntetés? Rövidlátó vagy, ha jutalmat és büntetést emberi csereeszközök értékével mérsz.
Ha azt hiszed, hogy ma jóindulatú voltál, mert nem léptél a lábára senkinek, mert felebarátod fejéről nem ütötted le a kalapot, mert nem terjesztettél másokról hazug híreket, mert nem gorombáskodtál lakótársaiddal: tévedsz. Csak éppen rosszindulatú
Ha valamivel nem vagy megelégedve, mondd meg nyíltan. De békétlen ne légy miatta. A békétlenség izgágává teszi az embert és az izgága emberek olyanok a társadalomban, mint a darazsak: egyetlen képességük, hogy fullánkjukkal mérges daganatokat
Mindenek előtt jellemző sajátsága nyelvünknek, hogy a mássalhangzók nehézkes öszvetorlódásátnem tűri, s hogy két mássalhangzóval kezdődő gyökszója, néhány természeti hangutánzót pl.
i, (1), közelre mutató: itt, ide, ily, ihol, így, változattal is régiesen e, ett, ede, ely, ehol. i, (2), remegéssel járó félelmi hang: ied, íeszt, ieszke, v. jeszke. i, (3), gyökeleme iszik, itat, icsar, iand, ihas, ihatik származékoknak.
es, hangrendileg: as, es, ěs, os, ös.A régieknél rendesen: es, ma és;kihagyással: s, a kapcsolt szó után: is; leg-es-leg, Péter és Pál,apám s anyám, apám is, anyám is. Egyezik vele a tompább latin: et és it (em). Épen úgy tapadt a szóvégére mint
A személynévmások egyes és többesszáma között a nyelvekben nincs az a világos öszvefüggés, mely más neveknél divatozik, hogy t. i. a többesszám úgy képződik, ha az illető egyeshez többesrag járul. Ez eltérést az árja nyelvekben is tapasztaljuk: a
Mindenek előtt megjegyzendő, hogy a tárgymutató tőige öszve van téve, a) a pusztatőigéböl, b) a tárgymutatóból, mely eredetileg maga a mutató a vagy e (am. az, ott v. ez, itt),mely alkalmazásban i-, vagy j-, vagy ja, je-re, változik (mint ig jog
Tavaly télen az ovibannálunk járt a Télapó.Arca kedves és mosolygós,haja fehér, mint a hó.Egymás után minden ovisa térdére ülhetett.Nagyon meg voltunk hatódva,s úgy mondtuk a verseket.Télapóka mesélt nekünk,s készült rólunk egy fotó.
Debreceni Zoltán zsidó - Cigány író, versíró
Debreceni Zoltán - Gyönyörű tavasz... A Nap sugarai táncolnak a reggeli harmatban,mint apró gyémántok a fűszálakon.Az ég kékje öleli át a földet,mint egy végtelen szerelem.
ARANYLÓ NAP SUGÁRA…
Szerelmemnek, Angyalcsillagomnak
Aranyló Nap Sugára a Felhőn Áthatolt,
Gyönyörűen Ragyogó - Szépséggel Úgy Dalolt,
Hogy Hallani Véltük Szerelmemmel Mily Csodás,
Természet Játéka, Mint Szerelmi
Lehet, hogy csak ennyit hagy hátra maga után a világban!
Göngyöleg jegyet váltA szegény Apóka,Ezzel száll fel, s aláAz álomhajóra.
Elviszi messzire,Boldog borvidékre,Hol nem muszáj túrnia,Szomorú szemétbe.
Amikor megpillant,Remény vál
Géhazi... ezt gondolta: Lám, az én uram... nem fogadta el tőle, amit hozott... Majd utánafutok, hogy kapjak tőle valamit! (2Kir 5,20)
Géhazi Isten emberének, Elizeusnak a szolgája volt. Vele sem tesz kivételt Isten? Nem, mert ő nem azt nézi
URAM! NE ADJ HATALMAT…
Az aktualitás Imája
Uram! Ne Adj Hatalmat Földi Ember Kezébe,
Mert Rövidesen már semmi nem jut az eszébe
Abból, amit nem is olyan régen ígérgetett,
De Hatalomra kerülve gyorsan elfelejtett!
Nyereg
HÁZI ÁLDÁS
Évtizedekkel ezelőtt, amikor csak a ráérő időm engedte, előszeretettel kutakodtam régi parasztházak padlásain szülőfalumban. Természetesen ilyenkor mindenféle lim – lom közepette mások számára értéktelennek
BAKONYI BETYÁR - LEGENDA
Irdatlan erdőség, ember alig járja,
Zordan feketéllik a Bakony világa.
Mintha kísértene itt az erdők csendje,
Betyárok tanyáznak hová szem nem lát be.
Közelükben van egy düledező csárda,
Benne vén cigánynak sír a
PLUSZ NÉGY FOK
KOPOGTATOTT AZ ABLAKON…
Plusz négy fok kopogtatott az ablakon
Reggel, mikor még kicsit álmosan
Tekintettem ki egy kicsikét vakon,
Hiszen a rövid hajam még „kócosan”
Meredezett egy kicsit
SISSI A CSIGAKERT
ŐRZŐJE GYULÁN…
Sissi a Csigakert őrzője Gyulán,
Méltóságteljesen tekint előre.
Nem kell soha felkelnie már korán,
Mert a szép arcmása kőbe van vésve.
Mégis körülveszi olyan nyugalom,
Hogy
215 éve történt (1809) A győri csatavesztés (június 14.) nyomán Napóleon csapatai elfoglalják Pozsonyt.
204 éve született (1820) Berzenczey László magyar politikus, utazó († 1884)
189 éve született (1835) Herman Ottó magyar természettudós († 1914)
99 éve született (1925) Németh Marika magyar színésznő († 1996)
90 éve hunyt el (1934) Széchényi Dénes diplomata (* 1866)
83 éve történt (1941) Kassa bombázása és a Kőrösmezőről Rahóra tartó vonat szovjet meggéppuskázása - az egyik oka Magyarország belépésének a II. világháborúba (Bárdossy: Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot).
80 éve történt (1944) Horváth Aladár ungvári alpolgármester rendeletben kötelez minden egyetemi és főiskolai hallgató, aki Ungváron tartózkodik arra, hogy köteles „honvédelmi munkára” jelentkezni.
75 éve született (1949) Babos Gyula magyar gitáros
71 éve született (1953) Révész Sándor énekes
64 éve hunyt el (1960) Gróf Esterházy Móric magyar politikus, miniszterelnök (* 1881)
35 éve történt (1989) Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszterek Sopronnál átvágják a ""Vasfüggöny"" drótkerítését.
33 éve történt (1991) A Magyar Országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvényt.
17 éve hunyt el (2007) Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító (* 1928)
Dehre Viktor 