Magyar konyha - Gyógynövények

   

Ízletes Rizike
Erdők-mezők kincsei
Ízletes rizike Lactarius deliciosus   Népies elnevezés: Fenyőaljagomba   Június és november között találhatjuk, csak fiatal kéttűs fenyvesekben. A Zemplénben gyakori faj. Közepes termetű, rendszerint erdeifenyők körül, ősszel tenyésző gomba.
Kajsza Lisztgomba
Erdők-mezők kincsei
Kajsza lisztgomba Clitopilus prunulus     Erdők szélén és tisztásokon, fák közelében, bokros helyeken, kertekben, füves hulladékos talajon,kizárólag nyáron és kora ősszel terem. Viszonylag kis termetű gomba (3-16 cm-es), mely csoportosan terem fordul elő, tölcsér alakú, fehér gomba.
Kecskerágó (+++)
Erdők-mezők kincsei
A kecskerágók nemzetsége (Euonymus) a nevét, amely még Teofrasztusz idejéből való, jelentése pedig “jó nevű”, inkább rossz, mint jó tulajdonságainak köszönhetően kapta. Dörzsölésre büdös szagot bocsájt ki, és gyümölcse is mérgező, kétségtelenül elrettentő mivoltának köszönhetően kapta ezt a nevet.
Keserű mandula (++)
Erdők-mezők kincsei
Hazánkban Janus Pannonius említi először a mandulát az, egyik költeményében. (Egy Pannóniában nőtt Mandula fáról címmel) Fagyzugos tájegységeken a termesztésével nem érdemes foglalkozni. Fagytűrő képességük, összefüggésben van, a fák kondicionális állapotával. A papírhéjú fajták fagyérzékenyebbek. Nagyon korai virágzású fajtákat, a mínusz 3-5 fokos lehűlések, gyakran károsítják.
Kétspórás Csiperke
Erdők-mezők kincsei
Kétspórás csiperke Agaricus bisporus   Először Franciaországban jelent meg, ahol már 200 éve megkezdték termesztését. Többnyire nyílt füves területeken, kertben, legelőkön fordul elő. Áprilistól december lelhető fel a természetben, mesterséges körülmények között egész évben termesztik. Ezt a gombafajt kezdték el a világon először termeszteni. Közepes- és nagy termetű gomba.
Kökény
Erdők-mezők kincsei
Virágainak teája enyhe hashajtó, vértisztító, vizelethajtó és magas vérnyomást csökkentõ hatású. Ha a kökényvirágot 3-4 napig borban áztatjuk, és éhgyomorra 1 kupicával iszunk belõle, jó szer hascsikarás, gyomorfájás ellen. A kökény bogyójának fõzetét bélhurut ellen ihatjuk. A kökénylekvár hasmenés ellen jó. A bogyóból sokat fogyasztva székfogó hatású.
Komló
Erdők-mezők kincsei
Zsenge szárát zöldségként eszik, forrázott leveleit levesbe teszik. Érett termésfüzéreivel (tobozka) ízesítik, tisztítják, konzerválják a sört. A növény teája enyhe nyugtató, izomlazító, baktériumölõ anya-gai segítenek a fertõzések megelõzésében. Külsõleg sebekre elmorzsolunk egy virágot, és rákötjük. Kínaiak tuberkulózis baktériumok ellen is hatásosnak tartották.
Kucsmagomba
Erdők-mezők kincsei
Kucsmagomba Morchellaceae, szömörcsög, süveggomba Népi elnevezése: Szentgyörgy gomba, Süveg gomba.   Leginkább hegyvidéki erdei tisztásokon, erdőszéleken, erdei utak mentén nedves füves helyeken található, néhány fajtája fenyvesekben, hegyvidéken és homokon talajon terem. Kimondottan tavaszi gomba márciusban, áprilisban terem.
Kutyafa (+)
Erdők-mezők kincsei
Népiesen: Lángfa, dögfa, ebiszelence, ebsefa, puskaporfa. A bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozik. Nedves, lápos helyeken él. Többnyire cserjeszerű, de Gödöllő határában a Domony-völgyi tó közelében egy csoportban 4 vagy 5 méteres példányait is találtam. Ágai szórt elhelyezkedésben nőnek. Tüskéi nincsenek. A hajtások szőrösek.
Kutyatej (++)
Erdők-mezők kincsei
A kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal.   Pallas nagy lexikona szerint: ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej. A mérsékelt égövtől a trópusokig terjedt el az Ó- és az Újvilágban egyaránt; a legtöbb Afrikában és Dél-Amerikában. Európában mintegy száz fajuk honos; ezek közül Magyarországon 37 él vadon.

341 cikk | 18 / 35 oldal