Téli éjszakákon elkerül az álom,
bársonyos arcodra gondolok.
Fáradt vagyok aludni szeretnék,
de miattad aludni nem tudok.

Kályhámban akácfa lobog,
télen ez ám a jó világ!
A múltamból perceket lopok, 
álmosan is olyan jó gondolni rád.

Őrzöm szép szemed szinét, 
bőrödnek kellemes illatát.
Kergetem magamtól az emléked,
de hozzám mégis visszájár.

Híres emberek... Debreceni Zoltán

Debreceni Zoltán - Tiszaparti szerelem...

Szegeden nagyon régen,
hogy megtörtént azt nem tudom.
A Tisza partján az erdő szélén,
egy barna fiú és egy szőke kis lány

együtt ültek egy padon.

Felettük a sötét égen,
láttak fényleni két csillagot.
A szerelemtől a két szemük,
mint a csillag úgy ragyogot.

egymás szemébe néztek.
Lássuk csak meg közelebbről,
milyen furcsa az élet.

Csodálták az erdő csendjét,
meg a vadvirágok illatát.
Mind kettőjük egész testét,
a nagy szerelem járta át.

Nem csak egymás derekát fogták.
Történt az erdőben más egyéb.
Ha valaki ott járt volna,
hallotta volna a fák lélegzetét.

A meleg nyár után hűvös ősz jött,
Érezte a szőke lány, hogy az erdőben

nem csak a hideg járta át a derekát

Szép karcsú szőke lányból lassan

pocakos gyönyörű menyecske lett.
Tél után az új tavaszra,
a gólyával egy kis csomag érkezett.

Mind ketten boldogan szemlélték

a csomag tartalmát.
Egymásra néztek kacsintottak,

hogy milyen szép ajándékot küldött a múlt nyár.

Csodálkozva nézegették

a pici szempár, hogy ragyog.
Megcsillanni látták benne
a Tisza partján látott,
ragyogó két csillagot.

A szőke lány úgy hallatszik orvos lett.
Egy szép nagy kórházban,
belgyógyászként dolgozik.

A csillag szemű szép kislánnyal

boldogan éli az életét.
A barna fiú megjárta a poklok-poklát,
beteg lett és