Debreceni Zoltán író
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Debreceni Zoltán - A Patak partján...
Tavasz szellője lengi a mezőt,
Virágok illata száll a réten,
Napfény simogatja az ég kékjét,
És a madarak dalolnak a fák lombjai között.
A patak partján ülve hallgatom a csendet,
A víz susogása halkan szól hozzám,
Mintha az ősi titkokat suttogná nekem,
Melyeket csak a természet ismer.
A fűszálak között sétálva érzem a föld illatát,
A nap sugarai melegítik az arcom,
És a szívem boldogan dobog,
Hiszen itt vagyok, ahol a természet
szépsége érinti a lelkemet
 |
Debreceni Zoltán - Sosem halok meg?
A Nap sugarai táncolnak a reggeli harmatban,
mint apró gyémántok csillognak a fűszálakon.
Az ég kékje öleli át az egész földet,
Olyan mint egy végtelen szerelem.
A madarak vígan dalolnak a lombok között,
szerenádot zengve a hajnalnak.
A virágok kinyitják színes szirmaikat,
a szél halkan susog a zöldellő fák között.
Egy új gyönyörű nap köszönt ránk,
reményt és lehetőséget hozva.
Sétáljunk ki boldogan a vadvirágos mezőre,
hagyjuk, hogy a nap mosolyogva simogassa az arcunkat...
Debreceni Zoltán@1974.07.25.Minden jog fenntartva.
Sándoros tanya : 1974
|
|||
Debreceni Zoltán versíró - Vers Biharkeresztes ről - Úgy estefelé
Debreceni Zoltán versíró - Vers Biharkeresztes ről - Úgy estefelé
Vers Biharkeresztesről
Debreceni Zoltán - Úgy estefelé...
Búsan sétálok a város közepén
Tudom nem jössz mégis várlak én.
Leszállt a városra az este, mindenfele
csend honol.
Lehet te valakivel boldogan csókolózol valahol.
Velem szemben Osvát Pál szobra áll,
a pipáját fogja s búsan néz én reám.
Mellettem emberek boldogan lépkednek.
Ismeretlen vagyok én itt még rám sem köszönnek.
A könnyes szememet az ég felé emelem.
A holdat keresi rajta a fáradt tekintetem.
Hányszor mondtad, hogy örökre szeretsz engemet.
Most a holdfény törölgeti a könnytől a szememet.
Légy boldog ne gondolj soha rám.
Elég ha én szenvedek te gyönyörű Sváb leány
Hazafelé veszem szép lassan az utamat.
A templom előtt hagyom az összes gondomat.
 |
|
Debreceni Zoltán - Vers Hajdúbagosról
Hajdúbagos gyönyörű szép tája.
Mintha szülőföldem lenne,
én úgy tekintek rája.
Bólingatva köszöntenek a nyárfák
és a virágok itt messziről engemet,
ha közéjük az erdőbe és a rétre kimegyek.
Pedig Pocsajban szült a jó anyám.
Ott dédelgetett,
ott is ruházta rám a becses nevemet.
Hideg novemberben jöttem erre a világra.
Fiatalon jutottam az árvák sorsára.
Édesanyámat elrabolta tőlem a rák.
Nem engedte, hogy engem szeressen neveljen,
beleegyezésem nélkül a temetőbe vitte.
Apám szívből szerette,
anyámat mindjárt a mély sírba követte.
Hosszúpályiban lettem teljesen, igazán árva.
Itt zárta mind a kettőt a hideg sír magába.
Ezután a nap is az égről rám halványan ragyogott,
sokszor alig fénylett.
Mindig könnyes volt a szeme, amikor rám nézett.
Beteg és rákos lettem.
A testvéreimtől és hazámtól messze elsodort az élet.
De mindig velem jöttek a régi bús és gyönyörű emlékek.
Mikor elmegyek Pocsajba, a kis szülőfaluba,
mosolyogva néz le rám a magas égről a nap,
a piros
|
Certainly! Debreceni Zoltán is a Hungarian writer and poet. He was born on November 2, 1954, in Pocsaj. Here are some details about his life and career:
-
Background and Early Life:
- Debreceni Zoltán comes from a Jewish-Roma background.
- He grew up in challenging circumstances, facing discrimination due to his Jewish-Roma heritage.
- His childhood involved moving to various places, including Pocsaj, Kismarjába, Sándoros-tanya, Hosszúpályi, Derecske, Biharkeresztes, Nagykerekib, Hajdúbagos, and Kisvejke.
- Despite the difficulties, he persevered and pursued education.
- Zoltán aspired to be a veterinarian but faced health challenges that altered his path.
-
Literary Career:
- His first poem was published in 1973 in the magazine Magyar Ifjúság (Hungarian Youth), which caused quite a stir.
- Financial constraints prevented him from publishing a book, but a local historian recognized his talent and compiled his biography and works into a book, which was published in 2016.
- Zoltán served in the military for a while and later worked for the Hungarian State Railways.
- His poetry often reflects his experiences, emotions, and the pain he carried silently due to his Jewish-Roma heritage.
- One of his most inspiring muses was Csajé, known from his poems.
-
Recent Recognition:
- In 2017 and 2019, he received commemorative plaques in recognition of his contributions.
Here’s a snippet from one of his poems titled “Éjjel a tóparján…”:
“Holdfény csillan a csendes tón,
Mint szívem, mely szerelmedre várón.
A csillagok is suttognak, mint te meg én,
Titkos nyelven, mely csak a miénk lehet.”
If you’d like to explore more of Debreceni Zoltán’s work, you can find his poems on Google and YouTube1. His unique perspective and heartfelt expressions continue to resonate with readers.
|
Debreceni Zoltán - Éjjel a tóparján...
Holdfény csillan a csendes tón,
Mint szívem, mely szerelmedre várón.
A csillagok is suttognak, mint te meg én,
Titkos nyelven, mely csak a miénk lehet.
A szél halkan simítja az éji egeket,
Mint te simítod arcomat a sötétben.
A világ csendes, csak a szívünk dobban,
Egy dallamot zeng, mely sosem hagy alábban.
A szeretet, mint éjféli virág nyílik,
S a lelkünkben örök tűzként kigyúlik.
Te vagy nekem a napfény, a holdvilág,
Minden éjszakámhoz a legszebb álomvilág
 |
|
 |
A község írott forrásban először 1219-ben jelenik meg. A Váradi Regestrum említi, mint az Ákos nemzetségbeli Erdő úr birtokát. A 13. század végén a község területe az Ő leszármazottai és azok osztályos társai: Salamon és Dénes kezében oszlott meg.
Egy 1415-ben íródott oklevél alapján Hosszúpályi, az Álmosdi Chyre család birtokába került. 1552-ben a Perusich és az Erdőhegyi családok voltak a földbirtokosok a környéken. A település ekkor 43 jobbágytelekkel rendelkezett.
1621-ben már Ödönfy Zsigmondot említik tulajdonosként a források. A református gyülekezet léte ezen időponttól igazolható a településen.
A török pusztítás következtében majdnem teljesen elnéptelenedett, mindössze 6 család maradt. Ismételt benépesülése csak a 18. században indult meg. 1732-ben gr. Dietrichstein, Dráveczky, Horváth, Simonyi, Miskolczy és Csomaközi voltak a község területének birtokosai.
A római katolikus egyház 1734-ben szerveződött újjá, az egyházi anyakönyvezések 1744-től állnak rendelkezésre.
A görög katolikus egyházközösség 1768-ban alakult. A 18. század végén a gr. Sternberg, a gr. Zichy, Tihanyi, Bernáth, Kalotay, Szártory és Farkas családok osztozkodtak földjein.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Vályi András művében
Vályi András „Magyar Országnak Leírása” (1796.) című könyvében az alábbiakat írja a településről:
"PÁLYI. Hegyköz Pályi, Hoszszú Pályi, Monostor Pályi. Három magyar falu Bihar Vármegyében. Hegyköz Pályinak földes Ura Szilágyi, és több Urak, fekszik Csatárhoz közel, mellynek filiája, Hoszszú Pályinak földes Urai Dietrichsteinnak maradékjai; Monostor Pályinak pedig Oedenfi maradékjai; ez fekszik Hoszszú-Pályinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen reformátusok. Határbéli földgyeik jó termékenységűek, vagyonnyaik jelesek, és külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van, első osztálybéliek."
Fényes Elek forrásmunkájában
Fényes Elek a „Magyarország Geographiai Szótára” (1851) című művében az alábbiakat írja a faluról:
"Hosszu-Pályi, magyar falu, Bihar vmegyében, Debreczenhez 2 mfdnyire, homokos, erdős rónaságon; posta helyben. Lakja 1560 református, 380 római katolikus, 280 görög katolikus, 12 zsidó. Egy nagy tornyos református, és két kisebb romai és görög anyatemplom. Határa Fejértó pusztával együtt 19,000 hold, mellyből szántó 10,000 h. (800 urb. és 9200 majors), legelő 2000 h., kaszálló 5000 hold, (4600 h. majorság, 400 h. urbér), erdő 2000 hold. A föld minősége fekete és sárga homok; leginkább terem rozsot, kukoriczát, zabot, igen sok burgonyát és dinnyét; de tisztabuzája is szép, kevesebb mennyiségben. Szarvasmarhája és sertése jeles. Erdejének jó része gyönyörü szálas fákból áll. Folyója nincs, hanem Fehértó pusztán van egy nagy Széktó, mellynek vize köszvény ellen hatalmas gyógyszer; s azért itt fördőházak levén, messze vidékről meglátogattatnak, csakhogy Konyáritó neve alatt ismeretesek, de mint láthatjuk, hibásan. Erdejében is van egy földvár, melly még most is roppant erősségnek látszik. A Monostor-Pályi határszélben pedig egy kolostor kődarabjai maiglan láthatók. Birtokosok: legnagyobb részben gr. Zichy Ferencz; aztán a Tihanyi család, Bónis Ferencz örökösei, Bernáth Lajos, Szártóry Nathanael örök., Horváth Pál, Farkas Károly"
Híres emberek
- Marosán György kommunista politikus itt született 1908. május 15-én.
Nevezetességei
- Zichy-kastély
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
