Debreceni Zoltán versíró - Vers Biharkeresztes ről - Úgy estefelé

Debreceni Zoltán versíró - Vers Biharkeresztes ről - Úgy estefelé

Debreceni Zoltán író 

Vers Biharkeresztesről

Debreceni Zoltán - Úgy estefelé... 

Búsan sétálok a város közepén 
Tudom nem jössz mégis várlak én.
Leszállt a városra az este, mindenfele
csend honol.
Lehet te valakivel boldogan csókolózol valahol.

Velem szemben Osvát Pál szobra áll,
a pipáját fogja s búsan néz én reám.
Mellettem emberek boldogan lépkednek.
Ismeretlen vagyok én itt még rám sem köszönnek.

A könnyes szememet az ég felé emelem.
A holdat keresi rajta a fáradt tekintetem.
Hányszor mondtad, hogy örökre szeretsz engemet.
Most a holdfény törölgeti a könnytől a szememet.

Légy boldog ne gondolj soha rám.
Elég ha én szenvedek te gyönyörű Sváb leány
Hazafelé veszem szép lassan az utamat.
A templom előtt hagyom az összes gondomat. 

Hajdúbagos - Cigány író 

Debreceni Zoltán - Vers Hajdúbagosról 

Hajdúbagos gyönyörű szép tája.
Mintha szülőföldem lenne,
én úgy tekintek rája.
Bólingatva köszöntenek a nyárfák
és a virágok itt messziről engemet,
ha közéjük az erdőbe és a rétre kimegyek.

Pedig Pocsajban szült a jó anyám.
Ott dédelgetett,
ott is ruházta rám a becses nevemet.
Hideg novemberben jöttem erre a világra.
Fiatalon jutottam az árvák sorsára.

Édesanyámat elrabolta tőlem a rák.
Nem engedte, hogy engem szeressen neveljen,
beleegyezésem nélkül a temetőbe vitte.
Apám szívből szerette,
anyámat mindjárt a mély sírba követte.

Hosszúpályiban lettem teljesen, igazán árva.
Itt zárta mind a kettőt a hideg sír magába.
Ezután a nap is az égről rám halványan ragyogott,
sokszor alig fénylett.
Mindig könnyes volt a szeme, amikor rám nézett.

Beteg és rákos lettem.
A testvéreimtől és hazámtól messze elsodort az élet.
De mindig velem jöttek a régi bús és gyönyörű emlékek.
Mikor elmegyek Pocsajba, a kis szülőfaluba,
mosolyogva néz le rám a magas égről a nap,
a piros

Certainly! Debreceni Zoltán is a Hungarian writer and poet. He was born on November 2, 1954, in Pocsaj. Here are some details about his life and career:

• Background and Early Life:

  • Debreceni Zoltán comes from a Jewish-Roma background.
  • He grew up in challenging circumstances, facing discrimination due to his Jewish-Roma heritage.
  • His childhood involved moving to various places, including Pocsaj, Kismarjába, Sándoros-tanya, Hosszúpályi, Derecske, Biharkeresztes, Nagykerekib, Hajdúbagos, and Kisvejke.
  • Despite the difficulties, he persevered and pursued education.
  • Zoltán aspired to be a veterinarian but faced health challenges that altered his path.

• Literary Career:

  • His first poem was published in 1973 in the magazine Magyar Ifjúság (Hungarian Youth), which caused quite a stir.
  • Financial constraints prevented him from publishing a book, but a local historian recognized his talent and compiled his biography and works into a book, which was published in 2016.
  • Zoltán served in the military for a while and later worked for the Hungarian State Railways.
  • His poetry often reflects his experiences, emotions, and the pain he carried silently due to his Jewish-Roma heritage.
  • One of his most inspiring muses was Csajé, known from his poems.

• Recent Recognition:

  • In 2017 and 2019, he received commemorative plaques in recognition of his contributions.

Here’s a snippet from one of his poems titled “Éjjel a tóparján…”:

“Holdfény csillan a csendes tón,
Mint szívem, mely szerelmedre várón.
A csillagok is suttognak, mint te meg én,
Titkos nyelven, mely csak a miénk lehet.”

If you’d like to explore more of Debreceni Zoltán’s work, you can find his poems on Google and YouTube1. His unique perspective and heartfelt expressions continue to resonate with readers.