 |
Debreceni Zoltán író, versíró
.
|
Debreceni Zoltán író, versíró
. Debreceni Zoltán - Hit nélkül nincs élet..
Kértem Erőt és kaptam nehézségeket,amelyek erőssé tettek.
- Kértem Jómódot... és kaptam agyat és izmot,hogy dolgozzak.
- Kértem Bátorságot... és kaptam akadályokat,hogy legyőzzem azokat.
- Kértem szerelmet... és kaptam bajban lévő embereket,hogy segítsek.
- Kértem Jóindulatot... és kaptam lehetőséget.
Semmit nem kaptam meg amit kértem.
De mindent megkaptam amire szükségem volt,
és akartam.
Embertársam éld az életet félelem nélkül.
Nézz szembe az akadályokkal,
tudd és érezd,hogyha akarod képes vagy legyőzni
.
Debreceni Zoltán ZsidóCigány író,
Versíró múzsája Csajé
 |
 |
Debreceni Zoltán - Patak partján...
Tavasz szellője lengi a mezőt,
Virágok illata száll a réten,
Napfény simogatja az ég kékjét,
És a madarak dalolnak a fák lombjai között.
A patak partján ülve hallgatom a csendet,
A víz susogása halkan szól hozzám,
Mintha az ősi titkokat suttogná nekem,
Melyeket csak a természet ismer.
A fűszálak között sétálva érzem a föld illatát,
A nap sugarai melegítik az arcom,
És a szívem boldogan dobog,
Hiszen itt vagyok, ahol a természet
szépsége érinti a lelkemet
 |
Cigány író tollából
 |
Egy terebélyes fűzfa tövében pihenni leülök.
A gondolataim kedvesem hozzád repülnek.
Rólad gondolkozom a Kati folyó partján.
Vajon eszedbe jutok Kisvejkén, galambom Te is gondolsz rám?
Fúj a szél, sírva zúgnak a fán a megsárgult levelek.
Miattad galambom a pusztába sírva könnyezek.
Minden fonnyadt levél most te rólad beszél.
Várom nagyon, hogy Hajdúbagosra hozzám megérkezzél.
