Debreceni Zoltán zsidócigány író, versíró
Debreceni Zoltán versíró
Debreceni Zoltán - Sosem halok meg?
A Nap sugarai táncolnak a reggeli harmatban,
mint apró gyémántok csillognak a fűszálakon.
Az ég kékje öleli át az egész földet,
Olyan mint egy végtelen szerelem.
A madarak vígan dalolnak a lombok között,
szerenádot zengve a hajnalnak.
A virágok kinyitják színes szirmaikat,
a szél halkan susog a zöldellő fák között.
Egy új gyönyörű nap köszönt ránk,
reményt és lehetőséget hozva.
Sétáljunk ki boldogan a vadvirágos mezőre,
hagyjuk, hogy a nap mosolyogva simogassa az arcunkat...
Debreceni Zoltán@1974.07.25.Minden jog fenntartva.
Sándoros tanya : 1974
Debreceni Zoltán: Vers a Múzsámhoz...
Csajé már elrepül feletted néhány húsz bús év,
sok sötét felhős nap.
De a szépséged nem változott ugyan az maradt.
Akik csodálják szépségedet,
Kérlek őrizd meg nekik míg így sokáig magad.
Hadd fusson,
hadd repüljön feletted
az embert nyüvő makacs
idő.
Te mindig dobd le a fukar élet
irigylő ráncait.
A boldogság és a szerelem legyen sokáig még,
aki simára csókolja évről évre a bőrödnek ráncait.
Biztosan sokan szeretnék tudni a szépséged titkait.
Kérlek áruld el nekik kedvesem,
hogy mit teszel.
Hagy tudja meg az egész világ mi az,
amitől minden évben szebb és szebb leszel...
Kisvejke: 2012
Debreceni Zoltán író tollából
( Debreceni Zoltán író.. Hajdúbagos
|
Debreceni Zoltán - Szeretni kell...
Szép lassan meghalunk a lét így múlik el.
De amíg élünk boldogan szeretni kell.
Vannak szomorú bánatos napok.
Mikor úgy érezzük most belehalok.
De bármilyen nehéz az úton menni kell tovább.
Szeretni és szeretni kell, hogy legyőzük a halált.
