Székelyudvarhelytől 4 km-re északnyugatra a Sós-patak völgyében. Neve, a „szejke” néprajzosok szerint zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. 1850-ben már vesszőfonatos fürdőmedence állt itt, melyet 1871-ben Orbán Balázs vett meg és korszerűsített, melegfürdőket, vendéglőket, szállodát építtetett.
Ide tartozott a mai Kovászna (kb. Háromszék) és Hargita megye (kb. Csíkszék és Udvarhelyszék) szinte egészen, Maros megye egy része (kb. Marosszék), Fehér és Kolozs kisebb darabjai (Aranyosszék), valamint néhány település Neamţ és Bákó megyékben a Kárpátok gerincén túl. Területe kb. 13.000 km2.
A székelyföldi legendák és mondák helyszíneit ábrázolja ötletes rajzok segítségével az a térkép, amelyet a székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület készített. Száznegyven mondát és legendát gyűjtött egy csokorba a Székelyföldi Legendárium.
Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100, Kolozsvártól 200, Brassótól 100 km-re fekszik.
Nevének eredete és története: Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. 1301-ben Uduord néven említik. 1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve.
Szent Anna tó Kb. 30.000 éve keletkezett tó egy krátertó a Csomád-hegységben az egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó felszíne 0,22 km², szélessége 0,46 km, hosszúsága 0,62 km.
1968 óta, Szentkeresztbányával való egyesülése után város. 1990-ben a Szentegyháza nevet vette fel. A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Központi-Hargita deli részén fekszik, 860 m-es magasságával ez Hargita megye legmagasabban fekvő városa. Homoródfürdő és Lövétebánya tartozik hozzá.
