A borvíz a szénsavat tartalmazó, többnyire savanykás forrásvíz erdélyi neve. A borvíz rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz. A forrás neve borkút. Nevét onnan kapta, hogy savanykás íze a borra emlékeztet.
A borvíz neve a Felvidéken csevice, a Dunántúlon savanyúvíz.
Babócsán, a Tibold nemzetség korai birtokközpontjában három erődített hely, azaz vár létezett a középkorban.
Babócsa Török-vár
A Rinya bal partján a XI-XIII. században épült az a Motte-típusú kis földvár, amely a mai római katolikus templomnál lévő magasabb domb várának, a későbbi "Török-várnak" az úgynevezett "elővára" volt.
A szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Hargita megye észak-keleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a nemzeti park része. A Békás-szoros közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m).
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.
A hazai víziturizmus szempontjából ugyan a Balaton és a Velencei-tó messze megelőzi a Tisza-tavat, azonban azt csak kevesen tudják, hogy utóbbi a legnagyobb mesterségesen létrehozott vízfelület Magyarországon. Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán terül el.
Győr vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.Földrajza Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja.
Igen régi múltra tekint vissza ez a terület, ahol a folyó menti részek ideális letelepedési helyszínül szolgáltak az embereknek. A Kárpát-medencében 896 után új hazára lelt magyar törzsek birtokba vették a Bodrog és Tisza környékét is, ahol főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak.
