A Transzfogarasi út, másként 7C jelzésű országút a Fogarasi-havasok központi részén keresztül észak-déli irányban köti össze Alsóárpás és Curtea de Argeş településeket.1970 – 1974 között építették, kb. 150 km hosszú.Az út 2042 m magasságig vezet fel, majd egy alagúton halad át a főgerinc alatt. Összesen 578 hídja és viaduktja, valamint 5 alagútja van.
Fekvése:A Maros jobb oldali mellékvize, a Gyógy-patak mentén terül el, az Erdélyi Érchegység lábánál. Dévától 27 km-re északkeletre. Története:A római termálfürdők (Germisara) megtartották majdnem eredeti formájukat az ókorból, melyek a mostani Algyógy fürdő területén épültek, egy kör alakú területen, amelynek átmérője 90-92 m volt.
(Şibot)
A Maros bal partján, a Kudzsir-patak Marosba folyásánál fekszik.
A kenyérmezei csata helyén, az áldozatok fölé 1480-ban emlékkápolnát építettek. Báthory István alapítványt tett a kápolna karbantartására és a kezelésével Szászváros városát bízta meg. Az épület a 17.
1897-ben, az Alvinc–Nagyszeben–Vöröstorony vonal átadásával pedig vasúti csomóponttá vált.
Martinuzzi kastély: a kastély romjai a Maros hídja mellett, alacsony dombon láthatók.
Történelme: Fráter György 1546-ban kezdte el a 14. századi domonkos kolostor reneszánsz várkastéllyá való átépítését.
Erdély 1541 előtt nem volt önálló ország. Az új állam vezetője névlegesen II.
Fekvése: Vulkán közvetlen közelében fekszik.
Történelme: A település fejlődése 1890-ben kezdődött, amikor a Brassói Bánya és Kohómű Rt. megnyitotta az aninószai barnakőszénbányát. A bányafa szállítására 1892-ben 4200 méteres kötélvasutat építettek Petrozsényig. A vállalat csődje után a bányát 1894-ben a Salgótarján–Rimamurányi Rt. vásárolta meg.
Arad, a térség második legnagyobb települése 190.000 lakoságával, amiből magyar nemzetìségü lakós csupán 13 %, a magyar - román határ közvetlen közelében fekszik a Maros két partján.
Történelem- dák ellenőrzés alatt állott a terület és valószínüleg a megye területén húzódott Dácsia római tartómány határát jelző limes (földsánc).
Aradtól kb. 30 km távolságra található tájegység a Zaránd hegység nyugati részét képező Hegyes – Drócsa lábánál fekszik, ahol két hìres borvidék található, a ménesi és a magyarádi. A Ménesi borvidék borai amelyeket 12 – 14 -es alkoholfok jellemez, egykoron nagyon hìresek voltak, a ménesi vörösborból készìtett aszú hosszú ideig vetélytársa volt a fehér szőlőből készìtett tokajinak.
Nevét onnan kapta, hogy építtetője az Aporok őse a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól.
