A Tismana folyó mentén helyezkedik el, 35 km-re a megyeszékhelytől Târgu-Jiutól.
A tismanai kolostor, a legrégebbi havasalföldi kolostor, helyén a XIV. századtól templom állt, az elsőt 1378 augusztus 15.-én szentelték fel.
A kolostort Szent Nikodémosz tiszeletére építették.
Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá.
Fekvése: Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. Szomszédai: Tordaszentmihály és Aranyosgyéres.
Nevének eredete: az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból.
Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy tartozik hozzá. A Székelykő miatt a nap kétszer kel fel és nyugszik le. Torockó a Székelykő és az Ordaskő közötti völgyben fekszik.
Története: 1257-ben Toroczko néven említik először. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.
Nagyenyedtől 19 km-re északnyugatra fekszik, közigazgatásilag Torockóhoz tartozik.
Történelme: 1470-ben említik. A falutól keletre levő Székelykő Várkő nevű magaslatán állnak várának csekély romjai. Az erősséget, az országot pusztulásba döntő 1241 – 42-es tatárjárás elmúltával, a IV.
Dévától 20 km-re délre, a Zalasd Csernába folyásánál, 220–270 méteres tszf-i magasságban fekszik.
1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul.
A világosi vár Aradtól kb. 30 km –re található a Zaránd hegység utolsó kopár, helyenként apró bokrokkal benőtt dombtetőjén. A vár csodás alakját már messziről észre lehet venni miként hirtelen kiemelkedik a Pannon sìkság peremén.
A vár a tatárjárás után épült valószinüleg IV. Béla uralkodása alatt, Arad és a már azóta megszünt Zaránd megye határán.
