Községközpont Nagyvárad és Kolozsvár között, Nagyváradtól 51 km-re. A település 280-370 m-es tengerszint feletti magasságon, a Király-erdő mészkőtömbjeinek lábainál fekszik.
Történelme:
A Sebes-Körös révi völgye volt az egyetlen könnyen járható kapu Erdély és az Alföld között.
Segesvár, Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt, a Nagy Kükülő partján.
Nevének eredete: Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve.
Története: 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni.
A legendás romvár a zarándi hegységhez tartozó 252 m magas Várhegy tetején emelkedik a Maros jobb partja felett, Lippa településsel szemben.
A várat a tatárjárás után építették, első okleveles emlìtése 1278 –ból való. Tartózkodott falai között Károly Róbert, Hunyadi János, Mátyás kiráy, Dózsa György. A törökök uralták 1552 – 1688 között.
Gyulafehérvártól 14 km-re délre, a Sebes folyó partján fekszik középkori szász település.
Evangélikus temploma egy korábbi templom helyén a 12–13. század fordulóján épült, háromhajós bazilikaként. Két torony felépítését is tervezték, de az építkezést a tatárjárás megszakította.
(Orăştie)
Hajdani szász település, a Kenyérmező nyugati peremén, a Marostól öt km-re délre, Dévától 24 km-re keletre fekszik.
Református iskolája az eggyik leghíresebb volt Erdélyből.
Látnìvalók, szorosan eggymás mellett a Református és Evangélikus templomok.
A Tarnita gyüjtőtó, Râşca, Mărişel, illetve Gyalu települések között található.Kb. 215 ha, 8 km hosszú, maximális mélysége 70 m.A tónak a vize a Meleg Szamosból jön.A gát 1974 –ben épült, 97 m magas, 237 széles.
