Újkollégium - Református Gimnázium 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7
A kecskeméti Újkollégium szecessziós épületét Mende Valér tervei alapján építették 1911- 1913 között. Az épületben működött a Református Főgimnázium és Jogakadémia.
Az épület kialakításánál német angol és a finn szecesszió hatásai érvényesülnek, fókuszpontjában a 90 méteres homloksík hangsúlyos középrizalitja áll. Aranyosmaróti piros cseréppel fedett huszártornyán szép kialakítású római számokkal ellátott toronyóra jelzi az idő múlását.
A különlegesen szép kivitelezésű emeleti díszterem üvegmozaik ablakain a magyar királyi-, a kecskeméti református egyházközösség és a református főiskola címereit láthatjuk.
A magasföldszint előcsarnokában Ferenczy István rusicai márvány domborműve látható. Ez a munkája az egyetlen polgári megrendelése, a Szánthó család síremlékére készült. Az Újkollégiumban ma a Református Kollégium, Általános Iskolaés Gimnázium, valamint a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára működik.
1906 júliusában avatták fel Kecskeméten a Városháza előtt Kossuth Lajos impozáns méretű köztéri szobrát. A kecskemétiek számára a szoboravatás nem csak az 1848-49-es szabadságharcra való megemlékezést jelentette, hanem az államférfi 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren tartott toborzó beszéde előtt is tisztelettel adóztak Kecskemét polgárai.
1906 júliusában avatták fel Kecskeméten a Városháza előtt Kossuth Lajos impozáns méretű köztéri szobrát. A kecskemétiek számára a szoboravatás nem csak az 1848-49-es szabadságharcra való megemlékezést jelentette, hanem az államférfi 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren tartott toborzó beszéde előtt is tisztelettel adóztak Kecskemét polgárai.
Kecskemét északnyugati részén található az ismeretterjesztés, a kutatás, a szabad- téri felüdülés és a környezetvédelem céljait szolgáló, 62 hektáros Kecskeméti Arborétum.A gyűjtemény nemcsak kellemes kirándulóhely, hanem termőhely állékonysági és meteorológiai vizsgála- tok, madártani megfigyelések és a tanítás-tanulás színhelye is.
Az arborétum területe 4 különböző egységből áll, ezek:
véderdősáv
gyűjteményes rész
tölgygyűjtemény
egyházi terület
A véderdő övezet az Alföld természetes és mesterséges erdőállományát mutatja be, valamit kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát.
A 25 ha-os gyűjteményes részen 800-900 féle fa és cserje él. Az itt kialakításra kerülő növényföldrajzi ösvények, a Föld különböző éghajlati övezeteit képezik le, úgy mint a mediterrán, atlantikus és pacifikus észak-amerikai, kelet-ázsiai, balkáni, pannóniai területek jellegzetes növényvilágai.
Kecskeméti Arborétum.1999-ben kialakításra került a Magyar szentek szoborsétánya, valamint a területen található még egy 15 stációból álló Kálvária is, a terület búcsújáró hely is, mely jelentős egyházi hagyományokkal is rendelkezik.
Kecskeméti Arborétum. Az arborétum 62 hektáros területén több mint 800 különböző növényfaj, fajta illetve változat található. Jelentős növényállományával Kecskemét zöldfelületi rendszerének kiemelkedő eleme.
Az arborétumi növényfajok telepítését 1986 őszén kezdte a Kecskeméti Erdőfelügyelőség. A növények "növényföldrajzi ösvények" mentén vagy morfológiai tulajdonságok, rendszertani szempontok szerint kerültek telepítésre. Az ide látogatók tájékozódását növényismertető táblák segítik.
Az arborétum területén működik a Nyíri Erdészti Erdei Iskola szabadtéri oktatási helyszíne, valamint a területen áll egy 1718-ban épült műemlék kápolna.
1999-ben kialakításra került a Magyar szentek szoborsétánya, valamint a területen található még egy 15 stációból álló Kálvária is, a terület búcsújáró hely is, mely jelentős egyházi hagyományokkal is rendelkezik.
Az arborétum - tanösvények mellett - fajátszótérrel, kilátóval, esőbeállókkal és pergolával várják a látogatókat.
˝A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát˝ Mahatma Gandhi
Tudomány és Technika Háza, korábbi neve Kecskeméti Zsinagóga.
Zitterbarth János tervei alapján 1864 és 1868 között készült el az épület, mely a mór és a romantikus stílus jegyeit is magán hordozta. A belső berendezéssel és díszítéssel 1871-ben végeztek.
A második világháború idején a növekvő antiszemitizmus Kecskemétet is elérte, a város zsidó vallású lakói egyre több atrocitásnak voltak kitéve, a városban létrehozták a gettót, a zsinagóga épülete pedig az SS-tisztek istállója lett. Kecskemét háború előtti 1431 zsidó polgára közül 1222 mártírhalált halt a deportálások és kegyetlenkedések során.
A funkcióját vesztett épületet a város 1966-ban megvásárolta, majd Kerényi József és Udvardi Lajos tervei szerint 1974-ben átalakította, kialakítva ezzel mai formáját.
Magassága 55 m Hosszúsága 38,9 m Szélessége 27 m Hely 6000, Kecskemét, Rákóczi u. 2.
A kecskeméti Magyar ortodox templom, más néven Görögkeleti templom vagy Szentháromság templom a város ortodox keresztény hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete. Építése 1824-1829 Stílus klasszicizáló, tervezője Fischer Ágoston és fia.
Kecskemétre a 17. század végétől érkeztek a török uralom elől betelepülő görög családok. A korábbi dzsámi helyén, annak tégláiból építették fel a mai templomuk elődjét, melyet hamarosan kinőtt a közösség.[1] A templomot 1824 és 1829 között építették, klasszicizáló stílusban, Fischer Ágoston és fia tervei alapján, a helyi görög közösség adományaiból, a kész épületet Sztankovics István szentelte fel.[2][3] Mivel Kecskeméten mára nagyon alacsony az ortodox lakosok száma, ezért csak havonta egyszer van istentisztelet, általában a hónapok első vasárnapján, délelőtt 10 órakor.
A templom építését megelőzően,(1680) küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.
A kecskeméti Református templom a város református hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete. Építése 1680-1684. Stílus késői reneszánsz, barokk, copf Felszentelés 1684. december 3. Cím 6000, Szabadság tér 7. Telefon (+36)76/500-389 E-mail hivatal@krek.hu
A kecskeméti Szent Miklós-templomot 1540-től 1564-ig a katolikusok és a reformátusok közösen használták, de egy megállapodás szerint a kálvinistáknak végül ki kellett költözniük. Ezután először egy fatemplomot emeltek, amely a XVII. században tűzvész martaléka lett. Ezután jelölték ki a mai templom helyét, majd küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.
Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a templomot.
Nagyon szep varosnak tunik Kecskemet.
A fenyekepeket megtekintve tobb es tobb epiteszeti ertek es erdekesseg
van a varosban....egyszer biztos, hogy meglatogatom.
Kedves Barátom! Bízom benne, hogy egyszer végig tudlak majd vezetni a szeretett városomon, ami telis de teli van történelmi csodákkal és remekekkel, ahol én leszek az idegenvezetőtök. Viszont, miután a fotókat megtekintettétek, Ti nem idegenek lesztek Kecskeméten, hanem egyszerűen csak hazalátogattatok Magyarországra. Bármikor várlak szeretettel, csak gyertek, azon túl minden meg van oldva :-)
A Fehér épület a Ferences kolostor. A ferencesek otthonát 1700-ban minősítették rendházzá, ekkortól házfőnök döntött a fontos napi ügyekben. A déli szárny 1700-1702 között készült el, az ebédlőtől a mai bejáratig terjedő szakaszt a következő évtizedekben adták át. A ferences templom felőli folyósórészt 1736-ban építették. A legrégebbi traktusban lábas tornáccal, a középső ütemben könyöklős tornáccal, a legkésőbbi részben zárt, ablakos folyosóval oldották meg a helyiségek fedett megközelítését. 1975 óta a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet számára biztosít otthont. 1975 óta a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet számára biztosít otthont. 1997 őszéig háromezernél többen vettek részt a Kodály szemináriumokon. Főként japán, angol, görög, dél-korai, amerikai, spanyol zenepedagógusok jelentkeztek számosan.
Ferences kolostor
Hely 6000, Kecskemét, Kéttemplom köz 1.
Építési adatok
Építés éve 1700-1736
Rekonstrukciók évei 1975
Építési stílus barokk
Fotó megjegyzések
A kecskeméti Újkollégium szecessziós épületét Mende Valér tervei alapján építették 1911- 1913 között. Az épületben működött a Református Főgimnázium és Jogakadémia.
Az épület kialakításánál német angol és a finn szecesszió hatásai érvényesülnek, fókuszpontjában a 90 méteres homloksík hangsúlyos középrizalitja áll. Aranyosmaróti piros cseréppel fedett huszártornyán szép kialakítású római számokkal ellátott toronyóra jelzi az idő múlását.
A különlegesen szép kivitelezésű emeleti díszterem üvegmozaik ablakain a magyar királyi-, a kecskeméti református egyházközösség és a református főiskola címereit láthatjuk.
A magasföldszint előcsarnokában Ferenczy István rusicai márvány domborműve látható. Ez a munkája az egyetlen polgári megrendelése, a Szánthó család síremlékére készült. Az Újkollégiumban ma a Református Kollégium, Általános Iskolaés Gimnázium, valamint a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára működik.
Kecskemét északnyugati részén található az ismeretterjesztés, a kutatás, a szabad- téri felüdülés és a környezetvédelem céljait szolgáló, 62 hektáros Kecskeméti Arborétum.A gyűjtemény nemcsak kellemes kirándulóhely, hanem termőhely állékonysági és meteorológiai vizsgála- tok, madártani megfigyelések és a tanítás-tanulás színhelye is.
Az arborétum területe 4 különböző egységből áll, ezek:
véderdősáv
gyűjteményes rész
tölgygyűjtemény
egyházi terület
A véderdő övezet az Alföld természetes és mesterséges erdőállományát mutatja be, valamit kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát.
A 25 ha-os gyűjteményes részen 800-900 féle fa és cserje él. Az itt kialakításra kerülő növényföldrajzi ösvények, a Föld különböző éghajlati övezeteit képezik le, úgy mint a mediterrán, atlantikus és pacifikus észak-amerikai, kelet-ázsiai, balkáni, pannóniai területek jellegzetes növényvilágai.
Az arborétumi növényfajok telepítését 1986 őszén kezdte a Kecskeméti Erdőfelügyelőség. A növények "növényföldrajzi ösvények" mentén vagy morfológiai tulajdonságok, rendszertani szempontok szerint kerültek telepítésre. Az ide látogatók tájékozódását növényismertető táblák segítik.
Az arborétum területén működik a Nyíri Erdészti Erdei Iskola szabadtéri oktatási helyszíne, valamint a területen áll egy 1718-ban épült műemlék kápolna.
1999-ben kialakításra került a Magyar szentek szoborsétánya, valamint a területen található még egy 15 stációból álló Kálvária is, a terület búcsújáró hely is, mely jelentős egyházi hagyományokkal is rendelkezik.
Az arborétum - tanösvények mellett - fajátszótérrel, kilátóval, esőbeállókkal és pergolával várják a látogatókat.
Zitterbarth János tervei alapján 1864 és 1868 között készült el az épület, mely a mór és a romantikus stílus jegyeit is magán hordozta. A belső berendezéssel és díszítéssel 1871-ben végeztek.
A második világháború idején a növekvő antiszemitizmus Kecskemétet is elérte, a város zsidó vallású lakói egyre több atrocitásnak voltak kitéve, a városban létrehozták a gettót, a zsinagóga épülete pedig az SS-tisztek istállója lett. Kecskemét háború előtti 1431 zsidó polgára közül 1222 mártírhalált halt a deportálások és kegyetlenkedések során.
A funkcióját vesztett épületet a város 1966-ban megvásárolta, majd Kerényi József és Udvardi Lajos tervei szerint 1974-ben átalakította, kialakítva ezzel mai formáját.
Magassága 55 m Hosszúsága 38,9 m Szélessége 27 m Hely 6000, Kecskemét, Rákóczi u. 2.
Kecskemétre a 17. század végétől érkeztek a török uralom elől betelepülő görög családok. A korábbi dzsámi helyén, annak tégláiból építették fel a mai templomuk elődjét, melyet hamarosan kinőtt a közösség.[1] A templomot 1824 és 1829 között építették, klasszicizáló stílusban, Fischer Ágoston és fia tervei alapján, a helyi görög közösség adományaiból, a kész épületet Sztankovics István szentelte fel.[2][3] Mivel Kecskeméten mára nagyon alacsony az ortodox lakosok száma, ezért csak havonta egyszer van istentisztelet, általában a hónapok első vasárnapján, délelőtt 10 órakor.
A kecskeméti Szent Miklós-templomot 1540-től 1564-ig a katolikusok és a reformátusok közösen használták, de egy megállapodás szerint a kálvinistáknak végül ki kellett költözniük. Ezután először egy fatemplomot emeltek, amely a XVII. században tűzvész martaléka lett. Ezután jelölték ki a mai templom helyét, majd küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.
Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a templomot.
A fenyekepeket megtekintve tobb es tobb epiteszeti ertek es erdekesseg
van a varosban....egyszer biztos, hogy meglatogatom.
Tetszik a jarda es a templomok kombinacioja.
Ferences kolostor
Hely 6000, Kecskemét, Kéttemplom köz 1.
Építési adatok
Építés éve 1700-1736
Rekonstrukciók évei 1975
Építési stílus barokk