Piarista Általános Iskola, Gimnázium és kollégium Alapítási év: 1714 (az általános iskola újraalapítva 1993-ban) szomszédságában a Piarista templom, 6000, Kecskemét, Jókai u 1.
Templom Építési adatok
Építés éve 1729-1765
Építési stílus barokk
Tervező Mayerhoffer András
A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, hajója már 1742-ben elkészült, tornya csak 1765-ben. Építését 3 évtizeden át maga a házfőnök, Demka Sándor irányította. A négy boltszakaszos templom Privigyéről ideszállított szószéken elhangzott nemcsak diákjaik, tanáraik, városi polgárok hallgatták, hanem pásztorok is. A Felvidékről érkezett a Szentháromságot ábrázoló háromemeletes főoltár. A mellékoltárok közül a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és a Mária-oltár a legrégebbi.
A kecskeméti evangélikus templom a város evangélikus hitéletének központja, a Belváros egyik meghatározó épülete.
Építése 1862-1863
Stílus romantikus
Tervezője Ybl Miklós
Felszentelés 1863. november 1.
Kecskeméten már 1525-ben létrejött az evangélikus egyházközség, mivel azonban a debreceni zsinatot követően az Alföldön élő protestánsok nagy része a kálvini hitet választotta, csak 1792-től folytatta működését az egyház a városban. A helyi gyülekezet gyorsan nőtt, általános iskolájukat Petőfi Sándor is látogatta. 1857-ben határozták el egy, az igényeiknek megfelelő templom felépítését. A tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg. 1863-ban szentelhették fel a romantikus stílusú, 34 x 23 méteres alapterületű, 34 méter magas, görög kereszt alaprajzú épületet.
A Cifrapalota Kecskeméten található szecessziós épület, volt bérház, jelenleg képtárként és múzeumként üzemel.
A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.
Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.
Kecskeméti Városháza
Hely 6000, Kecskemét, Kossuth tér 1.
Építési adatok
Építés éve 1893-1897
Építési stílus szecessziós
Tervező Lechner Ödön, Pártos Gyula
A művészettörténészek állításai nem egybehangzóak a stílust illetően. Egyesek szerint Lechner a korai francia reneszánszból, mások szerint az angol reneszánszból merített, és vannak olyan vélemények is, hogy a legfontosabb hatást a felvidéki szász városok – így Lőcse – reneszánsz építészete gyakorolta rá. Mindenesetre Lechner öntudatosan kifejtett programja szerint a cél a magyar stílus megteremtése volt.
Az alapszerkezet még a reneszánsz korai stíluskorszakának formavilágára épül, a homlokzat díszítése viszont hangsúlyos, hazai földben gyökerező, a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia.
És a háttérben a városháza, az egyik legszebb, és mégis visszafogott Lechner Ödön alkotás. É milyen szép belülről! És mekkor a por a levéltárban...! :-) Köszi: Z
˝A zene közvetítő hatalom a halandók és a szellemvilág között. Feladata nem a szórakoztatás az ellazítás, hanem a felrázás, megrázkódtatás, ráébresztés a gondolkodásra; késztetés az élet megváltoztatására. A helyes előadás érezteti a fájdalmas, drámai, nyers hangot, amit mégis áthat a derű.˝
A kecskeméti Nagytemplom hivatalos nevén Urunk mennybemenetele társszékesegyház Kecskemét város és a Kiskunság legnagyobb temploma. Tornya 73 méteres magasságával a város legmagasabb építménye.
1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár, piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A kivitelezési munkákat Fischer Boldizsár irányította. A hajót ekkor még csak zsindellyel fedték. A tetőzet ácsszerkezetét Hausperger Márton kecskeméti mester készítette. A toronysisak 1803 - 1806-ban készült. A rajta lévő rézlemezburkolat 59 mázsát nyom. A torony 1819-ben leégett, s csak 1863-re készült el mai, igen jó arányú formájában.
A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. Építése 1290 körül.
A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt.
Katona József Színház
Korábbi nevek: Városi Színház
Hely 6000, Kecskemét, Katona József tér 5.
Építési adatok:
Építés éve 1895-1896
Rekonstrukciók évei 1986-1987
Építési stílus eklektikus, neobarokk
Tervező Fellner és Helmer (Bécs)
A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban.
Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.
A 90-es évek elején sokszor mentünk át autóval Kecskeméten,mindig megáltunk,megcsodálni a várost.A Szentháromság szobor nem új a részemre,hisz Temesváron két hasonló stilusu szobor van,egy a régi városháza előtt (szent Florián),a másik a Dóm téren (pestisjárvány)
UGYE CSAK VICCELSZ? Az embereknek olyan energia forrásaik vannak, mint a napenergia, szélenergia, geotermikus energia, vízenergia, ÉS HÁBORÚZNAK AZ OLAJÉRT?
Sandro Botticelli, eredeti nevén Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi. Venus születése (1484-1486), Firenze, Uffizi. A kép Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült. Vénusz a szépség szimbóluma, és születése a szépség megjelenésének a jelképe a földön. Ezt a pillanatot látjuk éppen, amikor a szépség és a szerelem istennője a kagylóból partra száll, ahol már egy nimfa várja, hogy bíborszínű köpenyt terítsen rá.
Furcsa mód, szégyelljük magunkat, rosszul érezzük magunkat ha pusztán jó kedvből szexelünk, ha maszturbálunk, ha kakilunk, ha pisilünk, vagy szexelnünk kell azért, hogy utódokat hozzunk létre. Mi ebben a szégyellni való? A szex kapcsán milyen különös ez az adott állapot, így hozzuk létre utódainkat. Berakod a péniszed egy vaginába, és magokat lősz ki, és egy új baba jön létre. S úgy töltjük az életünket, hogy ezt nem engedjük be a tv-be, mintha szégyellnünk kellene magunkat miattuk. És az ezeket leíró szavakat, mint a "dugás" , a "punci" vagy ilyesmi, tabu szavakká tettük, míg az "ö
William-Adolphe Bouguereau (1825-1905) - Dante és Vergilius a pokolban 1850
,, Csüggedtem volna, lankadt képzelettel,
de folyton-gyors kerékként forgatott
vágyat és célt bennem a Szeretet, mely
mozgat napot és minden csillagot’’
Hát ez valami isteni! Először csak ránéztem, és azt gondoltam, hogy messziről Laukon, pedig közelről meg olyan, mintha Michelangelo ráfestett volna egy izomtanulmányt fiatal korában Verocchio bothegájában a mester stílustisztelő freskójára.
Az agyi neuronhálózat és az Univerzum ismert anyagi szerkezetének megjelenítése. Galaktikus civilizációk elterjedésének mintáját ugyanúgy jelentheti, mint azt, hogy hívő ember számára Isten megtestesült gondolatai vagyunk. Az univerzum egy holografikus fraktál.
Fóliázott darált hús különlegességek, felvágottak, virslik nagy választékban kaphatók. Szagold meg először nyersen a darált húst, később pedig, ha elkészült a töltött káposztád. Valahogy nem emlékeztet arra, mikor még Anyukád, Nagymamád csinálta... Jó étvágyat !
Fotó megjegyzések
Templom Építési adatok
Építés éve 1729-1765
Építési stílus barokk
Tervező Mayerhoffer András
A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, hajója már 1742-ben elkészült, tornya csak 1765-ben. Építését 3 évtizeden át maga a házfőnök, Demka Sándor irányította. A négy boltszakaszos templom Privigyéről ideszállított szószéken elhangzott nemcsak diákjaik, tanáraik, városi polgárok hallgatták, hanem pásztorok is. A Felvidékről érkezett a Szentháromságot ábrázoló háromemeletes főoltár. A mellékoltárok közül a Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és a Mária-oltár a legrégebbi.
Építése 1862-1863
Stílus romantikus
Tervezője Ybl Miklós
Felszentelés 1863. november 1.
Kecskeméten már 1525-ben létrejött az evangélikus egyházközség, mivel azonban a debreceni zsinatot követően az Alföldön élő protestánsok nagy része a kálvini hitet választotta, csak 1792-től folytatta működését az egyház a városban. A helyi gyülekezet gyorsan nőtt, általános iskolájukat Petőfi Sándor is látogatta. 1857-ben határozták el egy, az igényeiknek megfelelő templom felépítését. A tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg. 1863-ban szentelhették fel a romantikus stílusú, 34 x 23 méteres alapterületű, 34 méter magas, görög kereszt alaprajzú épületet.
A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.
Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.
Hely 6000, Kecskemét, Kossuth tér 1.
Építési adatok
Építés éve 1893-1897
Építési stílus szecessziós
Tervező Lechner Ödön, Pártos Gyula
A művészettörténészek állításai nem egybehangzóak a stílust illetően. Egyesek szerint Lechner a korai francia reneszánszból, mások szerint az angol reneszánszból merített, és vannak olyan vélemények is, hogy a legfontosabb hatást a felvidéki szász városok – így Lőcse – reneszánsz építészete gyakorolta rá. Mindenesetre Lechner öntudatosan kifejtett programja szerint a cél a magyar stílus megteremtése volt.
Az alapszerkezet még a reneszánsz korai stíluskorszakának formavilágára épül, a homlokzat díszítése viszont hangsúlyos, hazai földben gyökerező, a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia.
˝A zene közvetítő hatalom a halandók és a szellemvilág között. Feladata nem a szórakoztatás az ellazítás, hanem a felrázás, megrázkódtatás, ráébresztés a gondolkodásra; késztetés az élet megváltoztatására. A helyes előadás érezteti a fájdalmas, drámai, nyers hangot, amit mégis áthat a derű.˝
1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár, piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A kivitelezési munkákat Fischer Boldizsár irányította. A hajót ekkor még csak zsindellyel fedték. A tetőzet ácsszerkezetét Hausperger Márton kecskeméti mester készítette. A toronysisak 1803 - 1806-ban készült. A rajta lévő rézlemezburkolat 59 mázsát nyom. A torony 1819-ben leégett, s csak 1863-re készült el mai, igen jó arányú formájában.
A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt.
Korábbi nevek: Városi Színház
Hely 6000, Kecskemét, Katona József tér 5.
Építési adatok:
Építés éve 1895-1896
Rekonstrukciók évei 1986-1987
Építési stílus eklektikus, neobarokk
Tervező Fellner és Helmer (Bécs)
A Katona József Színház Kecskemét színházi életének központja, nevét a Bánk bán szerzője, a kecskeméti Katona József után kapta, 1916-ban.
Az épület előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A közel három méteres obeliszk és a környezete a szentháromság mellett összesen 13 szent szobrát foglalja magában.
Furcsa mód, szégyelljük magunkat, rosszul érezzük magunkat ha pusztán jó kedvből szexelünk, ha maszturbálunk, ha kakilunk, ha pisilünk, vagy szexelnünk kell azért, hogy utódokat hozzunk létre. Mi ebben a szégyellni való? A szex kapcsán milyen különös ez az adott állapot, így hozzuk létre utódainkat. Berakod a péniszed egy vaginába, és magokat lősz ki, és egy új baba jön létre. S úgy töltjük az életünket, hogy ezt nem engedjük be a tv-be, mintha szégyellnünk kellene magunkat miattuk. És az ezeket leíró szavakat, mint a "dugás" , a "punci" vagy ilyesmi, tabu szavakká tettük, míg az "ö
,, Csüggedtem volna, lankadt képzelettel,
de folyton-gyors kerékként forgatott
vágyat és célt bennem a Szeretet, mely
mozgat napot és minden csillagot’’
Zárul az ISTENI SZÍNJÁTÉK.
és a saját darálómmal le darálok. A bolti darált húsban nem bízok.