|
|
Keresés - 2012
-
Koplalok, éhezem.
Éhezik az elmém, Óhajtja a tudást, Álnok valóságból, Igaz gyarapodást.
Éhezik a szemem, Látni áhít szépet, Otromba világtól, Csekély, amit kérek.
Koplal az én fülem, Dicséretet kíván, Őszinte ajakból Hangozhatna néhány.
Koplal az én testem, Szerelmet szeretne, Érzéki társat, ki Szeretőm lehetne.
Éhezik a szívem, Figyelmet követel, Aprócska rajongást, Mi élettel tölt fel.
Napló
-
Pocsaji író Debreceni Zoltán versíró tollából - Tavaszi Reggel... Vers a Múzsámhoz
Debreceni Zoltán: Vers a Múzsámhoz... Csajé már elrepül feletted néhány húsz bús év, sok sötét felhős nap. De a szépséged nem változott ugyan az maradt. Akik csodálják szépségedet, Kérlek őrizd meg nekik míg így sokáig magad. Hadd fusson, hadd repüljön feletted az embert nyüvő makacs idő. Te mindig dobd le a fukar élet irigylő ráncait.
Napló
-
Nagykereki írók, Debreceni Zoltán versíró tollából :Oli lányom születés napjára
Debreceni Zoltán versíró
Olika Születés napjára
Kislányom ne siess úgy az élet útján. Maradj még gyermeknek nekem. Az ifjúság receptjét ha tudnám. Nem nőnél nagyra sohasem. Esténként vidám altatódalt kérnél. Nevetve érne az álom. Apró kezeid édes melegénél. Saját álmaim és életet látom. Kislányom örökké vigyázom tiszta lelked.
Napló
-
Kisvejke Debreceni Zoltán versíró tollából versek
Debreceni Zoltán író múzsája Csajé
Debreceni Zoltán emléklapot kapott 2017 és 2019-ben
művészete elismeréséért.
Debreceni Zoltán író emléklapja
Debreceni Zoltán versíró
.
( Debreceni Zoltán író.. Hajdúbagos
.
Napló
-
Hajdúbagos Debreceni Zoltán Hajdúbagosi Versíró tollából versek
Debreceni Zoltán emléklapot kapott 2017 és 2019-ben
művészete elismeréséért.
Debreceni Zoltán író emléklapja
Debreceni Zoltán versíró
.
( Debreceni Zoltán író.. Hajdúbagos
.
Debreceni Zoltán - Őszi Szerelem ... Őszi szél susog a lombok között, Sárga levelek hullnak a földre.
Napló
-
AHONNAN JÖTTEM…
AHONNAN JÖTTEM…
Ahonnan jöttem, nem láttam soha fényes palotát,
Megismerhettem az életnek árnyas oldalát.
Bakony rengetegében olyan sokáig éltem én,
Szívemben mindig volt egy bizakodó örök remény
Hogy egykor majd megvalósulnak a gyönyörű álmok,
Izzó tűzzel fognak majd lobogni szeretet lángok.
Napló
-
-
Szürke hétköznapok
Ártalmatlan órák, percek, Nyugalomban egyesülnek, Tiszta fényben, zajos csendben, Fogságukba tartva engem.
Telnek napok, múlnak hetek, Hmm… bármit megtehetek! S lám, nem teszek egyebet, Egybeolvadok veletek.
Önként vállalt egyhangúság, Legvidámabb szomorúság, Megbecsülöm, szeretgetem, Önmagamat meg-meglelem.
Napló
-
Remélt tél
Öreg, kóbor, fagyos tél, Temetetlen feledtél, Kissé lehet megkéstél, Szép tőled, hogy eljöttél.
Pirult orcán olvadó, Csodás, puha, szálingó. Talpak alant ropogó, Kezek között guruló.
Leheletet festettél, Fehér paplant vetettél, Jégvirágot teremtél, Víz tetején dermedtél.
Reggel gyémántcsillogó, Délben lágyan olvadó, Este kristálytakaró, Éjjel, égről álmodó.
Napló
-
|
