(Zalaegerszeg, 1864. szeptember 20. – Budapest, 1946. június 3.) magyar festő.
Tanulmányait Mintarajziskolában Greguss János növendékeként, később Lotz Károly Mesteriskolájában végezte. Illusztrációval az 1880-as években szerzett hírnevet, művei három évtizedre keresett illusztrátorrá tették. Számos pályázaton nyert díjakat iparművészeti terveivel.
Határ János Faddon született 1924-ben.
Első rajzait édesanyja ösztönzésére a Holt-Duna Potyond elnevezésű szakaszáról készítette.
Tehetségének kibontakozását Koszta József és Martyn Ferenc segítette. Szerintük Határ János legjobb tanítómestere a természet volt, s a művész belső késztetése is ezt igazolta.
(1881, Budapest - 1958, Lausanne)
Báró. Festő és műgyűjtő Hatvany Lajos író öccse. Tanulmányai Budapesten Fényes Adolfnál és Bihari Sándornál, Nagybányán és Párizsban a Julian Akadémián J. P. Laurens-nál végezte. 1899-től állította ki klasszicista, Ingres hatását mutató aktképeit; ezeken hangsúlyozta a plaszticitást, a tárgyiasságot.
Egy kis Tolna megyei faluban, Pálfán születtem.
A festészettel 1987-ben kezdtem foglalkozni, kezdeti próbálkozásaimat Ballagó Imre, Szakál Antal művésztanárok segítették, támogatták. Kezdettől fogva törekedtem egy sajátos festészet megvalósítására, amit remélek elérni.
Festészetemre a legnagyobb hatást a természet szépsége és a nagy festőelődök jelentik, pl.
(1870, Szentes - 1911, Budapest)
Festő. Münchenben, Bécsben, Párizsban tanult, majd a Benczúr-mesteriskola növendéke lett. 1894-től állította ki a Műcsarnokban akadémikus stílusú egyházi (Szt. Imre, Krisztus siratása, Kain és Ábel) és történeti (Vérszerződés, Budavár bevétele) tárgyú képeit. Életképfestéssel és illusztrálással is foglalkozott.
(1922, Budapest - 2001, Budapest)
Festő- és mozaikművész. 1946-50 között a Képzőművészeti Főiskolán mesterei Berény Róbert, Barcsay Jenő, Fónyi Géza voltak. Az Európai Iskola fiataljai közé tartozott. Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában, a Szovjetunióban és Izraelben járt tanulmányúton. 1964-től tagja lett a Szentendrei Művésztelepnek.
(1896, Budapest - 1955, Szakcs)
Tanulmányait a magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte Réti István növendékeként 1919-1926 között. Már pályakezdése idején feltűnt egyházművészeti alkotásaival. Szent Ferenc a madaraknak prédikál című képével.
Heitler László (Pápa, 1937. január 24. –) festő, művészeti író.
A tanítóképzőt Pápán (1951–56), a tanárképző főiskolát pedig Pécsett (1959–63) végezte. Mesterei Cziráki Lajos, Kelle Sándor, A. Tóth Sándor tanárok voltak.
(Érsekújvár, 1870. december 25. – Budapest, 1958. január 28.) magyar grafikus és festő. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora.
Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. 1906-ban az Iparrajzisk., 1910-től az Iparművészeti Isk.
Az ikon tulajdonképpen fára festett kép. A legkorábbi a VI. szd.-ból maradt fenn. Később elterjedt Görögországban, onnan Oroszországba. A legszebb képek a görög és orosz ikonok másolatai. A másolás az ikonok alkotásánál elengedhetetlen.
