(1884, Nagyszentmiklós - 1972, Budapest)
Festő, grafikus, Munkácsy-díjas (1952), érdemes művész (1964). 1901-1905 között a Mintarajziskolában Balló Edénél, Hegedűs Lászlónál, Zemplényi Tivadarnál tanult. Már első éves növendékként karikatúrákat rajzolt a Kakas Márton és a Borsszem Jankó c. élclapok számára.
Festő. Madridban, Párizsban, majd Nagybányán tanult. 1898-ban Nagybányán telepedett le, majd 1904-tõl Budapesten élt. Tájképeket és intérieuröket festett a nagybányai festők és az akadémizmus stílusát elegyítő stílusban.
(1768, Eger - 1833, Bécs)
Festő és rézmetsző. Pesten Marastoninál, Bécsben a Képzőművészeti Akadémián H. Maurernál tanult. II. Rákóczi Ferenc c. olajfestményével 1862-ben szerepelt először a Pesti Műegylet tárlatán, ahol utóbb arcképeket állított ki. Arcképeken kívül számos oltárképet festett Szamosújvár, Esztergom, Agárd, Eger templomai részére.
Kossuth-díjas magyar grafikus-, festő- és szobrászművész. Miskolc, 1924. augusztus 2. – Budapest, 2010. április 25.
Művészetében geometrikus elemekből építkezett, a rész és az egész, a mozgás és az energia összefüggéseit; a pozitív és a negatív formák ellentétét, az ezekből adódó fény-árnyék hatást ábrázolta.
1922-től 1929-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Vaszary János növendéke volt. 1924-1926 folyamán az Olgyai Viktor vezette Grafikai Osztályt is látogatta. 1926-ban Párizsba utazott. 1928-ban berlini tanulmányútján Scheiber Hugó közvetítésével megismerkedett Herwarth Waldennel, 1929-ben pedig Moholy-Nagy László közreműködésével kiállított a Sturm Galériában.
Budapesten születtem. Első szárnypróbálgatásaimat Rátkai Endre festőművész támogatta, aki rajztanáromként sokat segített későbbi művészi látásmódom kialakításában. Középiskolai tanulmányaimat a József Attila Gimnázium rajz tagozatán végeztem. Ebben az időszakban rengeteg grafikát készítettem, növényillusztrátornak készültem.
(1887, Kiskunfélegyháza - 1976, Debrecen)
Festő, Munkácsy- (1960) és Kossuth-díjas (1961), érdemes művész (1964), kiváló művész (1971). A Mintarajziskolában tanult 1904-1909 között, majd Münchenben Hollósy Simon növendéke volt, azután Párizsban képezte magát Volakovszkij szabad iskolájában.
(1857, Máramarossziget - 1918, Técső)
Festő, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet. Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c.
„Fontos, hogy ebben a rohanó világban rámutassak a környezetünkben azokra az apró csodákra, melyekre sokan figyelmet sem fordítanak”.
Homoki Gábor leginkább realista stílusban alkot, de közel áll hozzá az impresszionizmus és expresszionizmus is.
